az úgynevezett száz napos uralom.

Előzmények: Napóleon francia császárt az 1813. évi lipcsei csatavesztés után az ellene szövetkezett európai hatalmak 1814-ben a földközi-tengeri Elba szigetére száműzték.

A fontainebleau-i szerződés értelmében megtarthatta császári címét, és saját hercegségként kapta meg Elba szigetét. Száműzetésébe magával vihette 400 főnyi testőrségét, a francia állam pedig évi 2 millió frankot biztosított számára.

A méltányos módon elűzött uralkodó azonban nem nyugodott bele hatalma elvesztésébe. Figyelemmel kísérte az európai eseményeket és úgy döntött, visszatér Franciaországba.

1815. március 1-jén szállt partra testőrségével Cannes-nál.

Miközben átkelt az Alpokon a republikánus érzelmű parasztok felsorakoztak mellette, és Grenoble közelében az elfogására küldött hadsereg is átállt hozzá. Az uralkodó XVIII. (Bourbon) Lajos közeledésének hírére Gentbe menekült.

1815. március 20-án a tömeg éljenzése közepette, diadalmenetben vonult be Párizsba. Franciaország vér nélkül hódolt meg a régi-új császárnak, aki ellenállás nélkül foglalta el a trónt. Diadalmas bevonulásával megkezdődött uralkodásának második szakasza a „száz napos uralma”.

Hatalomra lépése után azonban a nép lelkesedése hamar alábbhagyott és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy visszatérése kudarcra van ítélve. Ő maga sem volt már a régi, testileg-lelkileg megviselte a súlyos katasztrófával végződött oroszországi hadjárat.

Visszatérését az európai hatalmak sem nézték ölbe tett kézzel. Párizsba érkezése után öt nappal Ausztria, Nagy-Britannia, Poroszország és Oroszország a hetedik koalíció létrehozásával szövetséget kötött ellene.

Napóleon június elejére 200 ezer fős sereget verbuvált és úgy döntött, hogy megakadályozza a szövetséges csapatok találkozását.

Seregével a mai Belgium területén lévő Lignyhez vonult, ahol 1815. június 16-án összecsapott a Blücher tábornok vezette porosz csapatokkal, akiket legyőzött, de nem semmisített meg.

A lignyi csata Napóleon pályafutásának utolsó győztes ütközete volt. Két nappal később Waterloonál a Wellington herceg vezette brit-holland-belga csapatokkal csapott össze.

Az öldöklő küzdelemben már-már sikerült felülkerekednie, amikor megjelentek a Blücher tábornagy vezette porosz csapatok. A minden erejüket latba vető, kimerült franciák június 18-án a waterlooi csatában súlyos vereséget szenvedtek.

Napóleon második császársága, száznapos uralma ezzel véget ért. A vesztes hadvezért az angolok elfogták, június 22-én Párizsban a törvényhozás lemondásra kényszerítette.

Napóleon a brit kormánytól kért védelmet, de nem engedték angol földre, hanem – hogy soha ne térhessen vissza – az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigetre száműzték. Itt élt brit felügyelet alatt 1821. május 5-én bekövetkezett haláláig.

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE 😃
ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK! Csatlakozzon olvasóinkhoz!

InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL:
https://www.infonograd.hu
SPORTHÍREK:
https://www.facebook.com/groups/infongrad.sporthirek
AUTÓSOK SALGÓTARJÁNBAN:
https://www.facebook.com/groups/autosok.salgotarjanban
TikTok:
https://www.tiktok.com/@infonograd
Threads:
https://www.threads.net/@infonograd_hiroldal
Insta:
https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
#InfoNógrád #hírek #hírcsatorna #érdekességek #események #videók #programok #online #Salgótarján #Nógrádvármegye