Városlista
2024. február 21, szerda - Eleonóra

Vármegyénk

Domborzat

Területének nagy része hegy- és dombvidék. Északon Szlovákiával határos, természetes határa az Ipoly. Számos hegysége van: nyugaton a Börzsöny, délkeleten a Mátra, keleten a Heves–Borsodi-dombság határolja; északon a Karancs-Medves hegyvidéke teszi változatossá a tájat, míg a vármegye középső részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.

A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok a köztük elterülő kisebb medencékkel, erdőfoltokkal. A Cserhát hegyei jellemzően nem magasabbak 400–500 méternél, de elég meredekek; a falvak nagyrészt a völgyekben fekszenek. A vármegye kistájai: Ipoly-völgy, Nógrádi-medence, Zagyva-völgy és a Medves-vidék.

A vármegye legmagasabb pontja a Mátrában található, 946 m magas Piszkés-tető, valamint a börzsönyi Csóványos (938 m), amely Pest vármegye határán helyezkedik el. A vármegye legmélyebb pontja az Ipoly mentén található, a szlovák-magyar határnál, Parassapuszta környékén.

Geológia

A terület geológiai felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyéb kőzet fellelhető. Egykor jelentős barnakőszéntelepekkel is rendelkezett, napjainkra azonban a bányászat ennek nagy részét felemésztette.

Vízrajz

A vármegye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók: a Magyarországot és Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly, valamint a Zagyva és a Galga.

Tavak:

    Derék-pataki tározó Érsekvadkert
    Nőtincsi-tó
    Diósjenői-tó
    Bánki-tó
    Kétbodonyi-tó
    Berkenyei-tó
    Pusztaszántói-tó
    Tereskei-tó

Searchtool right.svg Lásd még: Nógrád vármegye horgászvizeinek listája

Élővilág, természetvédelem

A vármegye területének 40,3%-a erdővel borított, ami Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki. Így az ország leginkább erdős tájéka. A leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán. A Cserhát hegység a nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek.

A vármegye területének közel 7,5%-a élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent.

Lásd még: Nógrád vármegye védett természeti értékeinek listája

Jellemző földrajzi pontjai

    Szélső települések égtájak szerint:
        a vármegye legészakibb települése Ipolytarnóc (Salgótarjáni járás),
        a vármegye legdélibb települése Kálló (Pásztói járás),
        a vármegye legkeletibb települése Zabar (Salgótarjáni járás),
        a vármegye legnyugatibb települése Hont (Balassagyarmati járás). Történelme

A vármegye az egykori központjáról, Nógrádról, illetve váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István hozta létre. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette.

1918-tól északi része Csehszlovákia területéhez tartozik. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.

A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték. Közigazgatási beosztás 1950–1990 között
Járások 1950–1983 között

Nógrád-Hont megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Balassagyarmati, Nógrádi – székhelye Rétság volt –, Salgótarjáni, Szécsényi, Sziráki és Szobi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Pest megyéhez a Szobi járást, a Sziráki járás pedig megszűnt, illetve beolvadt a Heves megyétől idecsatolt Pásztó székhellyel alakult új Pásztói járásba. Így 1950. február 1-jétől öt járás volt Nógrád megye területén (Balassagyarmati, Nógrádi – székhelye Rétság –, Pásztói, Salgótarjáni és Szécsényi).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Nógrádi járás elnevezése székhelye után Rétsági járásra változott, így a tanácsrendszer bevezetésekor Nógrád megye öt járása a Balassagyarmati, a Pásztói, a Rétsági, a Salgótarjáni és a Szécsényi volt.

Ezt követően 1983-ig az ötből egy járás szűnt meg, a Szécsényi járást 1978-ban felosztották a Balassagyarmati és a Salgótarjáni járás között. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni).
Városok 1950–1983 között

Nógrád megyéhez 1950 és 1983 között két város tartozott: a korábbi megyeszékhely, Balassagyarmat és az új megyeszékhely, Salgótarján, melyek jogállása 1950 előtt megyei város volt. 1950 és 1954 között Salgótarján közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Balassagyarmat viszont közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Balassagyarmati járás része lett. 1954-től mindkét város jogállása járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város volt.
Városkörnyék 1971–1983 között

Nógrád megye két városa közül 1983-ig csak Salgótarján körül alakult városkörnyék 1977-ben, melyet 1981-ben kibővítettek. Valamennyi ide beosztott község a Salgótarjáni járáshoz tartozott megelőzően.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között
1984 január 1-jén mind a négy járás (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni) megszűnt. Balassagyarmat városkörnyékközpont lett, akárcsak az egyidejűleg várossá alakult Pásztó, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (a korábbi járásszékhely Rétság mellett Bátonyterenye és Szécsény), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott (Szécsény 1986-ban, Bátonyterenye és Rétság pedig 1989-ben), ezzel 1990-re a megye városainak száma hatra nőtt. Községek, nagyközségek

    Alsópetény
    Alsótold
    Bánk
    Bárna
    Becske
    Bercel
    Berkenye
    Bér
    Bokor
    Borsosberény
    Buják
    Cered
    Cserháthaláp
    Cserhátsurány
    Cserhátszentiván
    Csesztve
    Csécse
    Csitár
    Debercsény
    Dejtár
    Diósjenő

    Dorogháza
    Drégelypalánk
    Ecseg
    Egyházasdengeleg
    Egyházasgerge
    Endrefalva
    Erdőkürt
    Erdőtarcsa
    Etes
    Érsekvadkert
    Felsőpetény
    Felsőtold
    Galgaguta
    Garáb
    Herencsény
    Héhalom
    Hollókő
    Hont
    Horpács
    Hugyag
    Iliny

    Ipolyszög
    Ipolytarnóc
    Ipolyvece
    Jobbágyi
    Karancsalja
    Karancsberény
    Karancskeszi
    Karancslapujtő
    Karancsság
    Kazár
    Kálló
    Keszeg
    Kétbodony
    Kisbágyon
    Kisbárkány
    Kisecset
    Kishartyán
    Kozárd
    Kutasó
    Legénd
    Litke

    Lucfalva
    Ludányhalászi
    Magyargéc
    Magyarnándor
    Márkháza
    Mátramindszent
    Mátranovák
    Mátraszele
    Mátraszőlős
    Mátraterenye
    Mátraverebély
    Mihálygerge
    Mohora
    Nagybárkány
    Nagykeresztúr
    Nagylóc
    Nagyoroszi
    Nemti
    Nézsa
    Nógrád
    Nógrádkövesd

    Nógrádmarcal
    Nógrádmegyer
    Nógrádsáp
    Nógrádsipek
    Nógrádszakál
    Nőtincs
    Őrhalom
    Ősagárd
    Palotás
    Patak
    Patvarc
    Piliny
    Pusztaberki
    Rákóczibánya
    Rimóc
    Romhány
    Ságújfalu
    Sámsonháza
    Somoskőújfalu
    Sóshartyán
    Szalmatercs

    Szanda
    Szarvasgede
    Szátok
    Szendehely
    Szente
    Szécsénke
    Szécsényfelfalu
    Szilaspogony
    Szirák
    Szuha
    Szurdokpüspöki
    Szügy
    Tar
    Terény
    Tereske
    Tolmács
    Vanyarc
    Varsány
    Vizslás
    Zabar

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Vannak emberek, akik lenézik a kistelepüléseket, kigúnyolják, ha egy ágapritó kerül beszerzésre, vagy egy kis szakasz járda tud csak megújulni. Mi, a polgári oldalon, nem ezen emberek közé tartozunk. Mi, tudunk értékelni minden apró sikert és előrelépést is. Így örülünk, hogy Szilaspogonyban a Magyar Falu Program támogatásával tudtuk megoldani az óvodai kerítés megújítását.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport / https://www.facebook.com/groups/infonograd

Kelet- Nógrád rejtett értékei!

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd /

A Magyar Falu Programon belül volt arra is lehetőség, hogy Bujákon a polgármesteri hivatal felújításra kerülhessen.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd /

Nógrád Vármegyei Rendőr- főkapitányság 2022. évi tevékenységet értékelő vezetői értekezlet a vármegyeházán.
Köszönjük a rendőrök áldozatos munkáját!

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd /

Salgótarjánban a startpisztoly eldördült. Egyre többen állítanak meg a városban azzal a kérdéssel, hogy kit fogunk indítani polgármesternek, pontosabban,hogy ki lesz a remélhetőleg győztes polgármester- jelöltünk. Egyelőre végleges döntés még nincs, de azt tudjuk, hogy egy igazi lokálpatriótát, a gazdasági életből érkező, angolul kommunikációképes, elszánt és felkészült embert kell a polgári világnak elindítani.
Ami szintén biztosnak tünik, hogy FZs, HM, FA, EM, DT, GJ, STA és STB. monogramú személyekben nem gondolkodunk.Közterületi játszótér építéséhez kapcsolódó fejlesztést tudtunk megvalósítani a Magyar Falu Programnak köszönhetően Egyházasdengelegen.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd /

Kormányzati támogatással nyílt lehetőség egy hosszabb járdaszakasz megépítésére Kisbágyonban.

Szarvasgede is lépked előre.  A Magyar Falu Program megoldást nyújtott a játszótér bővítésére.

Héhalomban az egészségügyi mikrocentrum felújítására és új eszközök beszerzésére is sort tudtunk keríteni. A Magyar Falu Program és a TOP forrásai tették lehetővé az eredmények elérését.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd /

Szilaspogonyban kommunális eszközök kerültek beszerzésre a Magyar Falu programnak köszönhetően.

Cereden is szép eredményeket értünk el a Magyar Falu Program keretében. A gyerekek nagy örömére az óvodában új játszótéri eszközök kerültek beszerzésre.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd /

Cereden is több Magyar Falus pályázat került benyújtására. Ennek köszönhetően került beszerzésre új kommunális  eszköz a településre.

A Magyar Falu Program azért is kiváló, mert támogatásával például ravatalozó elő

A Magyar Falu Program azért is kiváló, mert támogatásával például ravatalozó előtető építésére is sor kerülhetett, mint ahogy történt Jánosaknán.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Lezárult a Zöld város projekt Pásztón. A 650 millió forintos TOP támogatásból 6 helyszínen ( Stromfeld udvar, Hunyadi udvar, Vasútállomás előtt, Strand mellett, Kishegyi futókör, Piac) valósultak meg fejlesztések.
Pásztó város dinamikusan fejlődik!

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd /

A Magyar Falu Program kisebb csodákra is képes. Segítségével kommunális eszközök kerültek beszerzésre Zabaron.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport
https://www.facebook.com/groups/infonograd /

Hasznosi projektbejáró és egyeztetés Farkas Attila polgármester barátommal.

A Magyar Falu Program megadta azt az esélyt is Zabarban, hogy olyan eszközök is beszerzésre kerülhettek, amelyek kiválóan használhatóak mondjuk egy falunap alkalmával.

1845 július 20-án ezen a szent helyen vette el Madách Imre Fráter Erzsébetet Csécsén.

Acélgyári út és a Dolinka. Ez az egykor szebb napokat megélt városrész megérdemelné a kiemelt figyelmet.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport / https://www.facebook.com/groups/infonograd

Kelet -Nógrád 31 településén 63 kisbolt kapott működési támogatást.

Kozárd település a Magyar Falu Programnak köszönhetően egy mikrobusszal gazdagodott.

Ecsegen a Magyar Falu Program segítségével az óvodai játszótér is felújításra került.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport / https://www.facebook.com/groups/infonograd

Mátrakeresztesi bejárás.

A Magyar Falu Programot nagyon szeretik a polgármesterek, mert többek között játszótér építésére is lehetőséget biztosít. Palotás település is élt ezzel. 

Palotáson a Magyar Falu Program keretében járdát is építettünk.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport / https://www.facebook.com/groups/infonograd

A Mindenszentek Királynéja templom Kishartyánban 1712-ben épült. A MVP részeként újul meg.

A Magyar Falu Program segítségével egy kedvelt játszótér került kialakításra Kozárdon.

Sóshartyán szép fejlődési pályát írt le eddig és ismerve a polgármester asszony elszántságát, a jövő építése folytatódni fog.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport / https://www.facebook.com/groups/infonograd

Jobbágyiban a játszótér kerítés kivitelezésére a Magyar Falu Program jóvoltából kerülhetett sor.

ADJUNK MINÉL TÖBBET, MINÉL TÖBBEKNEK - InfoNógrád híroldal csoport / https://www.facebook.com/groups/infonograd

Egy falun élő ember a összegszerűségét tekintve kis dolgokat is nagyra tud értékelni. Például a temető melletti parkoló kialakítása Jobbágyiban nem egy csúcsberuházás, mégis fontos a helyieknek.

30 hektáros ipari terület, új Zagyva híd, vasúti átjáró, Bátonyterenye belváros összekötése a 21-es úttal.
Az egykori bányászváros fejlődik!