A vallási közösségekről és az Országos Bírói Tanácsról szóló rendelkezésekkel egészíti ki a kormány az immár ötödik alaptörvény-módosítást, amely azt is tartalmazni fogja, hogy a kereskedelmi televíziók és rádiók ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a kampányban.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a kabinet a júniusban beterjesztett alkotmánymódosítást pénteken új változatban nyújtja be az Országgyűlésnek. A parlament szeptemberben tárgyalhat és dönthet róla, a jogszabály október 1-jén léphet hatályba. A kormány terve szerint kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. Az államtitkár hangsúlyozta, a médiumok dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között.A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a pártok.

Az alaptörvénybe újonnan kerülhetnek be a vallási közösségekről szóló rendelkezések. Így az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából - sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő - vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállók, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködésben részt vevő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek - ismertette a tervezett alkotmányos szabályozást az államtitkár.

Répássy Róbert kifejtette: ez az egyházügyi törvény nyári módosításának megfelelően azt jelenti, hogy a parlament nem a vallási közösségek, hanem a bevett egyházak elismeréséről határoz. Nem változik a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács jogállása, de szabályozása ugyancsak alaptörvényi szintű lesz.

A kormány még júniusban nyújtotta be az ötödik alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatát. Ez teremtené meg a lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására, valamint megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket. Kivenné az alkotmányból, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Része továbbá, hogy az Ab 30 helyett 90 napon belül dönthessen a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

Répássy Róbert most azt mondta: az ötödik alkotmánymódosítás a negyedik részleges korrekciója, amely válaszol az európai bírálatokra. Elmondta: a kormány meg akarja szüntetni azokat a látszólagos jogi problémákat, amelyek ürügyként szolgálhattak a Magyarország elleni támadásokhoz.

Egy kérdésre válaszolva közölte, bár az Európai Bizottság még nem adta írásba, az egyeztetések során nem emelt kifogást az ellen, hogy a médiumok ingyen közöljék a pártok kampányhirdetéseit, csak azt sérelmezte, hogy eltérő szabályok vonatkoznának az országgyűlési és az európai parlamenti választásokra. Ez azonban megszűnik, egységes lesz a szabályozás - fűzte hozzá.
Szintén kérdésre azt mondta, nincs információja arról, hogy Áder János köztársasági elnök egy időpontra tervezi-e kiírni az országgyűlési és az EP-választásokat.