Az Ipolytisztítási akció célja az Ipoly mente környezeti állapotának javítása, és a helyi lakosok, döntéshozók valamint az idelátogatók szemléletformálása, hasonló munkákra biztatása volt. Munkánk eredménye 110 zsák, vagyis kb. 12 m3 szemét, amit Ipolyvece és Hont között gyűjtöttünk össze.

Az első akciót 2005 nyarán szerveztük meg, a “Tiszta, egészséges Ipoly mentéért!” - szennyezőforrás felmérési és felszámolási projektünk keretében. Azóta évről-évre megrendezzük az Ipolytisztítást a folyó alsó, Tésa alatti szakaszán, általában 20-25 önkéntes bevonásával. Ebben az évben, július 3. és 5. között azonban más szakaszon dolgoztunk, a folyó Nógrád megyei, Ipolyvece és Hont közötti szakaszán. Az Ipoly ezen a részen csodálatos adottságokkal rendelkezik: szabályozatlan, kanyargós (meanderező), és olyan vizes élőhelyek kísérik, amelyek természetvédelmi oltalom alatt állnak. Ugyanakkor a felsőbb szakaszok szabályozása, így duzzasztógátak építése miatt Ipolyvece és Hont között a folyó medre mélyül. Az alacsonyabb vízszint miatt a part menti fák bedőlnek az Ipolyba, teljesen elzárva a medret, megfogva és felhalmozva a szemetet. Számos torlasz felett több köbméter szemétsziget halmozódott fel.

Miért fontos az Ipoly folyó megtisztítása?
A folyó vízminőségének javítása társadalmi-gazdasági szempontból elengedhetetlen, ugyanis egyes településeket az Ipoly menti kutakból látnak el ivóvízzel, és több helyen öntözési célra is hasznosítják a vizét. A folyó egyre népszerűbb a turisták körében is, elsősorban az alsó szakaszon, és várhatóan az Ipoly turisztikai jelentősége folyamatosan nő a következő években. Mindezeken túl az Ipoly hal- és madárfaunája, valamint a folyó menti vizes területek növényvilága kiemelkedő természeti értéket is képvisel, amelyet jól mutat, hogy több szakaszán a part menti területek a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezik, illetve Natura 2000-es besorolásúak.
Nincsenek pontos információink arra vonatkozóan, hogy szilárd hulladékkal, elsősorban műanyagokkal mennyire szennyezett az Ipoly folyó. Ugyanakkor szeretnénk elkerülni azt a helyzetet, amely a Dunán, legalábbis bizonyítottan egyes szakaszain kialakult:
http://www.greenfo.hu/hirek/2014/03/08/evi-1500-tonna-muanyagot-visz-a-fekete-tengerbe-a-duna

A folyótisztítási akciókat nem csak a szemét mennyiségének közvetlen csökkentése céljából szervezzük. A sajtón keresztül a tisztítási akcióval pozitív példát kívánunk mutatni a helyieknek, hogy óvják, védjék környezet állapotát, és saját lehetőségeik szerint javítsanak is az élővizek állapotán. Részben munkánknak köszönhető, hogy egyre több településen szerveznek szemétgyűjtési akciót.

A tisztítás menete: a három nap során 6 hajóból álló csapatunk haladt végig a folyó Ipolyvece és Hont közötti szakaszán. A mederből, illetve a part, gyalogosan megközelíthetetlen részeiről gyűjtöttük össze a szemetet, jellemzően műanyag-palackokat, nejlonokat, horgászati kellékeket, de “horogra akadtak” autógumik és hűtőszekrény is. Az összegyűjtött 110 zsáknyi, vagyis kb. 12 m3 szemetet lerakóba szállíttatjuk el. A továbbhaladás érdekében az elzáródásokat néhány helyen megbontottuk, ami a folyó tisztulása mellett a vízi turizmusnak is kedvez.

Milyen eredményeket hoznak a tisztítási akciók a térségnek?
Az Ipoly tisztításával a környezet állapota javul a térségben. Ez jó a helyi lakosoknak, hiszen tisztább, egészségesebb környezetben élhetnek. Előnyös a helyi önkormányzatoknak, ugyanis kedvezőbb lesz településük megítélése. Pozitív hozadéka lesz a turizmusból élők számára is, hiszen a tiszta kistérség növeli a turisták érdeklődését az Ipoly mente iránt.

Alapítványunk az idei akciót teljes mértékben pályázati források nélkül, önerőből, valamint az önkéntesek, támogatók hozzájárulásával valósította meg. Köszönettel tartozunk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak, Hont és Drégelypalánk önkormányzatának, a szlovákiai Ipoly Uniónak, a vámosmikolai Né Pa Kft-nek, Molnár János, ipolyvecei polgármesternek, Oroszlány Péter és felesége, Marika ipolyhídvégi lakosoknak, valamint önkénteseinknek, akik a hőség és a nehéz körülmények ellenére kitartóan és rendkívül hatékonyan dolgoztak.

Fotó: Juhász Lilla, Králl Attila