így országszerte szinte valamennyi nagyvárosban és több helyen, külföldön is bemutatkozott már képzőművészeti alkotásaival.

Attila már az iskolai rajzórák bűvöletében is lelkesen és odaadóan alkotott. A festészet iránti elkötelezettsége felnőttként is megmaradt.

"Számomra a festészet több mint hobbi: az életem része, már-már egyfajta szükséglet."

Bármerre nézünk, Nógrád vármegye természeti környezete sok festői tájjal büszkélkedhet. Karácsony Attila realista képein sorra kelnek életre Salgótarján és környéke erdeinek és tájainak csodálatos értékei.

"A természet mindig lenyűgöz, ez egy soha ki nem apadó ihletforrás"

A festményeinek másik jeletős része, Salgótarján épített környezetének értékeit tárja fel, régi fényképeink hangulatát idézve.

Egy realista festmény megalkotása hihetetlenül sok munkával jár. Jó példa erre, hogy Attila két éven keresztül dolgozott műtermében, egy Salgótarjánt ábrázoló festményének folyamatos tökéletesítén.

"Úgy gondolom, amikor életünk lapjait keverték odafent, akkor nekem egy festészettel kiszínezett utat rendeltek el."

Az 1990-es évek elején tűzoltó katonaként szolgált egy évet Nagyorosziban. Amikor készültségben ült az erdő közepén, szinte mindenki unatkozott, kivéve őt, aki eközben festette a képeit.

Festészetének túlnyomó részét a tájképek jelentik, köszönhetően a csodálatos helynek ahol élünk. A helyszín sokszor változott: Homokterenye, Salgótarján, Mátraterenye, Szuha. Ami viszont soha nem változott, az a természet közelsége. A legvonzóbb témák ihlették: Szuha, a Medves-fennsík, Salgó és Somoskő vára, a Boszorkánykő és a Kercseg-lapos vidéke.

Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!