Városlista
2022. október 5, szerda - Aurél

Hírek

2022. Január 06. 09:45, csütörtök | Helyi
Forrás: Páviácsné Hankóczi Tímea

Rock a nevem

Rock a nevem

Salgótarján várossá nyilvánításának 100. évfordulóját ünnepli. Van egy szubkultúra, amely a feledés homályába vész, ha nem hallatjuk hangunkat.

Segítő vagyok, nem szociális munkás, inkább egy angyal. Segítő Angyal, ahogy az egyik ismerősöm nevez. Munkám során sok emberrel találkozom, az éppen aktuális gondjaikon próbálok segíteni. Meghallgatom őket, jókat beszélgetünk, oldódik a felgyülemlett feszültség. A világot megváltani nem tudjuk, de legalább lázadunk, ez megmaradt nekünk.

Salgótarján rockhimnuszával kívánunk boldog születésnapot!

Salgótarján, te az életem része vagy
Így szeretlek, így fogadlak el
Mondhatnak bármit rád, nem érdekel
Ide születtem, itt temetnek el
Szürkeállomány: Tarjáni himnusz

T: Hozz egy széket, és dobd le magad!
Y: Leülni könnyebb, mint felállni, tudod, a gerincsérvem.

Egy ócska magnó körül
Ütött-kopott székek
Fantasztikus zenék
Sztorik, beszélgetések
Szép volt, elmúlt, vége
A társaságunk szétment
A régi őrült napok
Sajnos a ködbe vesztek
Wellington: Egy régi barát

Beszélgetésünk témája a rockzene szeretete, a rock, mint életforma, a diszkrimináció. Beilleszkedni a társadalomba, vagy nem, és máris deviáns vagy. Élettörténeteken keresztül mutatjuk be Salgótarján rockéletét. A rockzenét kedvelők sajátos szubkultúrát alakítottak ki. Lényege az elutasítás, a lázadás, a normától való eltérés. Önazonosságukat a rockzenét kedvelők körében találták meg. Kialakultak a társas kapcsolatok, a valahová tartozás érzése, biztonsága. Sokakat ez motivál mind a mai napig. A zenészeknek és az e műfajt kedvelőknek ugyanolyan helye van a társadalomban. A lerobbantak a társadalom perifériájára kerültek, őket nevezték csöveseknek. Kialakult ellenük az előítéletesség, sztereotipizálás. Öltözködésben a szimbólumok megjelenése volt jellemző. Kockás ing, csöves szárú farmernadrág, ami megállt a sarokban. A másság vezetett a lázadáshoz.

A ruhám bőr és nem ballon,
Az arcszeszem is csak Pitralon,
De jegyezd meg jól: míg a Föld kerek,
Mindig lesznek rockerek!
Pokolgép: Gép-induló

SZ: Ez a legőszintébb érzés. Sokan el vannak tévedve, mindenki azt hiszi, hogy a bőrnadrág, meg a bőrdzseki, meg a szegecses, az azt jelenti, hogy ott agresszivitás van, törés, zúzás. Ez a legnagyobb tévedés Magyarországon. Egy példa hasonlatképpen: el lehet menni egy rock koncertre, ott 5 percen belül mindenki mindenkinek barátja, a diszkóban ömlik a vér, a drog. Verekedések tömkelege, rendőrségi vizsgálatok. El merem mondani, mert üzemeltettem rockklubbot a városban, rengeteg bulit rendeztem, az egész élvonal itt volt nálam, tényleg, akit csak lehetett, mindenkit lehívtam. Tapasztalatból mondom, ki merem jelenteni bárhol, bármilyen fórumon, a rockzenészek soha nem voltak drogosok. A 70-es évektől fogva, nem mondom, volt egy-két ember, csekély mértékben csúszott bele. A színpadon ebből senki semmit nem vett észre. Tudnék olyan zenekarokat, de nem akarok neveket mondani. Ez egy olyan zenekar volt, ami per pillanat eszembe jutott, hogy időnként azért csináltak direkt bulikat, hogy az a réteg fél évre megnyugodjon.

R: Nagyon érdekes végig követni, hogyan lett a hosszú hajú rockerekből rövid hajú rocker. A 90-es években volt, kezdték levágatni a hajukat. Nekem elöl rövid, de vállig érő hajam volt, szegecses bőrdzsekim nem, csak bőrkabát. A rockzenében a szövegek szókimondóak. Paksi Endre hatalmas figura. Minden évben jön ki lemeze. Sokszor ők tartották bennem a reményt, a zene, a rockzene mindig kihúzott a depresszióból, az Ossian erre nagyon jó példa.

D: A rockzenéről az jut eszembe, hogy nagyon sok barátom van, nagyon sok embert szeretek emiatt, mert így tartozunk össze, így tartunk össze, így szeretjük egymást. Főleg, hogyha alkoholt is teszünk hozzá. Nekem ez a rockzene, iszunk, beszélgetünk, és odaverjük a rockzenét. Énekelünk mellé. Volt zenekarunk is, feldolgozásokat játszottunk, nem volt saját zenénk, leginkább Metallicát. Igazság szerint boros kólát ittunk mellé, és élveztük a zenét. Nagyon fiatalok voltunk ekkor, és nagyon szerettük a metálzenét is, pár akkord, nagyon szerettük játszani, jó érzés, barátok, alkohol, és ennyi.

S: T, te emlékszel a csöves korszakra? Aha. Szűk farmer, farmerkabát, emblémák kitűzögetve, tele a bőrkabát, beszegecselve, meg az alföldi papucs.

GY: A rockerségnek ez az egy a lényege. szabadságvágy, lázadás, őszinteség, szókimondás. tisztesség, becsület, hűség a műfajhoz. Hordhat akármilyen hajat, rövidet, kopaszt, ha 120 évesen is belül, azt érzi, amit 20 évesen, akkor az rocker. Nem az a lényeg, hogy én most milyen ruhában vagyok, milyen hajam van, teljesen mindegy, vannak divatrockerek, akiknek tetszik a ruha, megveszik a bakancsot, megveszik a bőrdzsekit. A rocker tornacipőt hord, nem öltözik drága cuccokba, kopott farmer, kopott farmerdzseki, rongyos farmermellény. Van köztük, aki elegánsan öltözik, de amikor buli van, ott a helye. Megindul, és akkor gyere le te jó Isten, kitombolják magukat.

T: Koncerteken hogy érezted magad?

R: Remekül. az első koncertem érdekes volt, Faith No More-koncerten voltam Pesten, nem tudtam, hogy kell megjelenni.

T: Miben mentél, öltönyben?

R: Nem öltönyben mentem, de nevetséges, nem jött össze a dolog. Akivel mentem volna azt mondta, hogy azt vegyem fel, amiben jól érzem magam. Nem jól öltöztem, mert mindenki farmerben volt és bőrkabátban, én pedig melegítőben. Kilógtam nagyon a sorból életem első koncertjén. Maga a koncert nagyon jó volt. Emlékszem, akkor még Sex Action néven futottak Ganxsta Zolee-ék, ők voltak a nyitó banda, nem kaptak jó fogadtatást, mert repültek mindenféle tárgyak feléjük. Utána már tudtam, hogyan kell megjelenni koncerten, az öltözet mellett megjelent az alkohol is a feszültség oldására, a zene mellé kellett egy kis oldószer.

Kiemelkedő szerepe volt a kortárs csoportok megteremtése. A kulturális identitás kialakításának lényege az Itt és most.

Nem érdekel, mit ígér
És nem érdekel a holnap.
Csak az itt, csak a most,
A harangok másért szólnak.
Most kell árts, vagy most kell érts,
Most kell gyűlölj, vagy most kell félts,
Figyelj rám itt és most, hogy el ne késs!
Pokolgép: Itt és most

SZ: Egyetlen szó az egész, szabadság, ennyi, nem is mondok mást, ilyen az, amikor motoroznak. Ilyen érzések szabadulnak fel az emberekben, amikor meghallják az első két taktust. Mondok egy példát: nagyon sok örömzenélést tartunk kinn a rocktáboromban, a 9 éves gyerek játszik a 60 évessel. Egymást nem ismerték soha, nem is szólnak egymáshoz, de 3 perc alatt nyomon vannak, egymás arcába röhögnek, és teljes szívvel, lélekkel csinálják. A rockzenének van egy külön nyelve, mindig a lázadásról, a szabadságról szól. Schuster Lóránt nagyon jól mondta: a rock őrök és elpusztíthatatlan. Itt lehetnek pártok meg demagógiák, a rockzene mindig rockzene marad, midig lesznek új Ozzy Osbourne-ok, lesznek Robert Plantek, mindig lesznek példaképek. Itt most nagyon leült a dolog, itt egyszerre fog kimenni a korosztály, mindenki 70 fölötti, a Piramis, a P. Mobil, az Edda, Hobó, mindenki. Akkor mi lesz?

GY: Először a táncdalfesztivált néztem, hangszereket, énekeseket, így kerültem kapcsolatba a zenével, és ez idővel fokozódott. Első lemezem az Omega 72-es, pesti koncertje, ezen a lemezen olyan kemény gitársoundokat és dobfutamokat játszottak, hogy ez bennem örökre megragadt. Nem lehet erre valakit tanítani, hogy rocker legyen, erre születni kell. A rockerélet egy létforma, egy egészen külön világ.

R: Én az édesapám ellen lázadtam, a családban megjelenő problémák ellen. Elváltak, apám nem nevelt, próbált a hétből az alatt az egy nap alatt nevelni, de az lehetetlenség. Rengeteget dolgozott, neki az élete a munka, így akartam figyelmet szerezni, mert amikor death metálok mentek, Cannibal Corpse, inkább csak a durvulás volt, amikor apám jött, beraktam, hogy inkább menjen.

Y: A 80-as évek elején szembesültem ezzel a dologgal, egy jóbarátom révén, aki egy bakelitlemezt tett föl, és rögtön szerelmes lettem belé, tudtam, hogy ez az én világom, az, hogy mit kaptam az élettől, imádtam, szerettem, járt rá a lábam.

A hatalommal való szembenállás volt megfigyelhető. A rendőrség alapvető feladata volt a csoportosulások kialakulásának megakadályozása. Gyakran vitték őket „elbeszélgetésre”. Munkaviszony kellett, a személyiben, a 8-as oldali bejegyzés szégyen volt. (Közveszélyes munkakerülés.)

Nem lehet már minket megállítani,
Ledöntünk minden falat, mi nem tudunk veszteni,
Így nőttünk fel, és nem változunk,
Akkor is megyünk, ha végtelen az út.

Törvényt és szabályt mi nem ismerünk,
Céljainkért mindig mindent megteszünk,
Tudnod kell, a börtönünk a legszabadabb világ,
Nem kétséges, mi vagyunk a vad ifjúság.
Sing-Sing: Soha nem adjuk fel

GY: Volt összetűzésem. mentünk a városban, és a rendőrök abban az időben borzasztóan utálták a csoportosulást, ha már kettőnél többen voltak, mi mentünk öten, hatan. Aztán meg is jöttek, hogy személyi igazolványt kérek. A koncerteken nem csak tarjániak voltak, jöttek Kecskemétről, mi mentünk Pestre, Miskolcra, Miskolcról ide. Nem volt mobiltelefon, leveleztünk egymással. Itt és itt buli van, jön Tarjánba a P. Mobil. Megérkeztek zászlókkal, és akkor megláttak minket ittasan, a rendőr mondta, hogy vegyem ki a cigit a számból, megmondtam neki, hogy ezért én fizettem és nem te. Kaptam visszakézből akkora pofont, hogy azt hittem, a cigivel együtt a fejem is elszáll. Utána meg csattant a hátamon a Kádár-kolbász, fejbe vágott vele, de a vége a hátam közepén csattant. Bevittek minket, kihallgattak, hogy kik vagyunk, mik vagyunk.

Y: Ki voltunk utálva, a 80-as évek vége, az még nem a mostani világ, vettem egy Metallica-pólót 1986-ban, álltam a buszmegállóban, megállt egy autó, és kiszólt egy fiatalember, te normális vagy? Lehettem 10 éves, már akkor fölvállaltam, atrocitás nem ért, verés nem volt, kötözködtek velem.

SZ: Sokan általánosítanak, a rockzene soha nem volt drogtanya, be tudom bizonyítani, jöjjenek el. A legőszintébb társaság, lehet, hogy amikor találkoznak, nem ismerik egymást, de a buli végére mindenki, mindenkinek a barátja.

R: Volt két jegyem a koncertre, és majdnem nem jutottam be. A viking metált játszó Amon Amarth lépett fel. Elhívtam az egyik haveromat, úgy volt, hogy Pesten találkozunk, meg is vettem előre a két jegyet, de a koncert előtt jelezte, hogy ő nem jön.
Az, hogy miért nem jutottam be két jeggyel, az alkohol mennyisége miatt történt. Korán érkeztem. Paksinak volt egy koncertje, talán Pécsett, amikor részegen lépett föl, és akkor bocsánatot is kértek, azzal, hogy túl korán érkeztek. Nos, én is túl korán érkeztem, és mire jött a kapunyitás, totál voltam teljesen. Két jeggyel a zsebemben sem akartak beengedni. Azt mondták, hogy adjam el a jegyeket, és menjek haza. Elkezdtem kávézni, az előzenekarról lemaradtam, de még akkor sem akartak beengedni. Kezdtem kérdezősködni, hogyan tudnék bejutni. Meglátták rajtam a kapucnis felsőt, tegyem fel. Fel is raktam, indulok be, felismertek a hátizsákról. Utoljára megállítottak. Két és fél óra küzdelem után, pont a nyitó számra értem be. Akkor megfogadtam, ha még egyszer koncertre megyek, nem fogok túl korán érkezni.

A társadalmi körülmények befolyásolták a deviancia megjelenését. Normasértőnek tekintették az ifjúságot.

CS: A szabadságérzet abban a rendszerben, azt át tudtam élni, most is. Akkor még hét közben dolgoztunk, kommunista műszak is volt. Borzongott az ember, megmondom őszintén, mikor belekezdtek, azt így nem lehet elmondani, azt vagy átéled. vagy nem. Általában szombaton voltak koncertek, vagy a 3 napos fesztivál a strandon. Mindent kiadtunk magunkból. Olyan jól éreztük magunkat, szabadok voltunk.
Veszélyes volt véleményt is nyilvánítani abban a rendszerben. Belekényszerítettek a KISZ-be. Engem ki is rúgtak a rockzene miatt, mert amit játszottak, sok igazságérzet volt benne, csak meg kellett érteni.
A katonaság alatt sem tudtak beléptetni a pártba, ellenálltam. A politikai tisztnél hányszor voltam, győzködött, hogy nem lesz így jó, mert lefokoznak. Mikor az ember kezdte felfogni a politikát, veszélyes volt.

T: Most, hogy éled meg a rockerséget?

CS: Nagyon jó visszagondolni, felidézni a tömeget, a tombolást. Behunyja az ember a szemét, és látja a tömeget, milyen érzés ez, most is borzongok. Hallgassuk meg: „Álmodtam egy világot magamnak …” Csináltattam sárga-fekete Edda-pólót. Edda Művek, Miskolc, Edda az élet, az életem. Most is meg van, ki sem mertem mosni. Dedikáltattam. A régi Eddás Slamóval.

Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak előtt.
Edda Művek: Álmodtam egy világot

T: Salgótarján zenei életéről valamit mondasz?

Y: Ott volt a Bitox, a volt rockkocsma kint a Dolinkában, mentek a koncertek folyamatosan. Én is felléptem, gitároztam. Leültünk a jó haverommal, és a halott barátomról írtunk egy számot, nincs lejegyezve, gógyiban van. Elkezd járni a lábam, amikor meghallom ezt a zenét, és így, és ennyi, erre ver ütemet a szívem.

SZ: Itt végképp nem volt ilyen, azt tudom, hogy Tarjánban dívik a drogfogyasztás, de nem a zenészek körében. Nagyon szomorú dolgot kell mondanom, Salgótarjánban szinte nem maradt rockzenekar. Én 75 óta nyomom, az én időmben nem volt olyan középiskola, lakótelepi rész vagy falu, amelynek ne lett volna saját zenekara. Azok büszkék voltak, mert képviseltek egy réteget, most ez nincs. Az a rockélet van, amit én csinálok a hülye fejemmel, 100 évesen. Kijönnek a házamhoz, hogy Sz bá’, csináljon valamit! Nem az én dolgom lenne, csak vagyok olyan hülye, hogy nem tudom megállni, néha 3-4 zenekar próbál nálam otthon a lakásnál, van egy próbatermem, megsajnálom őket, ennek nincs gitárja, annak nincs erősítője, amannak nincs dobja. Gyertek, kaptok 2 órát, gyakoroljatok itt, de az olyan öröm, nekik. Zagyvapálfalván, a Gerelyesben bulihegyek voltak.
20 éve kezdtem el csinálni minden évben Salgóbányán rocktábort. Elég szépen megáll a lábán, nem mondom, hogy könnyű összehozni, rengeteget kell koldulni utána, de minden évben megcsináljuk. Elképzelhetetlen, hogy ne tartsuk meg. Van 2-3 olyan gyerek, aki szenzációs tehetség, az más dolog, hogy megmarad-e, van-e olyan szülői háttér, segítség,
A Józsiban (JAMMK) nem lehet ilyen bulikat csinálni, mert koszos lesz a szék, szó szerint ez volt az indok, az Öblösüveggyárban lebontották a kultúrházat.
A tűzhelygyári nem üzemelhet, mert pereskedés van, a pálfalvai kaszinót átalakították, a Kohászt megvette egy magánszemély, sorolhatnám. Arról nem is beszélve, hogy Salgótarjánban mindenhol élő zene volt, ezt nem szabad elfelejteni, most már nincsen, vagy uram bocsá’, van egy billentyűs hangszer, bekapcsolja, és mennek a dolgok. Mi a mai napig mindent élőben nyomunk, ha van is hiba, az élőben történik meg, annak van feelinge, van húzása.

A negatív megkülönböztetettséget akármennyire tagadják is sokan, aki megéli, arra bizonyosan hátrányos hatású, a következmények pedig nagyon hasonlóak a tartós stressz következményeivel.

T: Mi az, ami miatt tönkre mennek az emberek?

GY: A társadalmi helyzet, a szegénység, a válás, az alkohol, a betegség, ez az 5 dolog természetesen a rockereket is ugyanúgy öli, pusztítja, mint bármelyik embert.
A rockert ne úgy képzeld el, mint egy istent, az ugyanolyan ember, mint te vagy bárki, csak szereti a rockzenét. Van egy életérzése, egy sajátos világban él, nem szívesen enged be akárkit. Aki nem fogadja el, annak onnantól kezdve nincs helye. Erre én is példa vagyok, 30 éves házasságom alatt a feleségem nem bírta elfogadni, nem tudta megérteni, hogy ez egy életforma, ez nem olyan dolog, hogy én már holnaptól nem leszek rocker, ilyen nincs, pedig ő Omegás volt, nem tudta tolerálni, a szüleimnek nem sikerült. Én ebben nőttem fel, ugyan miért hallgatnék én Korda Gyurit?

SZ: Ezt Tarjánban nem nehéz megmondani, a munkanélküliség a fő szempont, meg az embereknek az agya teljesen át lett mosva, a szemlélet nem fog megváltozni, itt nem szabad csodát várni. Főleg, hogy belemenekülnek a piálásba, nem csoda, és mondják, hogy szégyellik, de nem tudnak mit kezdeni, elmennek egy kocsmába, berúgnak, mert egyszerűen nem tudnak kikapcsolni, kihez fordulni, nem mernek senkit megszólítani a segítségért, nincs kiút.

T: Az öregekkel együtt hallgatjátok a rockzenét?

D: Igen, amúgy szeretünk együtt zenét hallgatni, van, hogy nem szeretjük egymást, hogy pl. cigit kérnek tőlünk, mert nincs. Viszont vannak olyan zenék, amit beteszek én is, pl. az Eddától a Hűtlent már az összes csöves énekli, és akkor mindannyian énekelünk.
Az öregek sokkal keményebb alkeszek. Igen, így van. Akik oda járnak, azok keményen alkoholizálnak. Itt lehet szó nőről, hogy befuccsolt egy házasság, meg munkahely, meg ilyesmi, és ez az út maradt. A rockba menekülnek, és itt tombolják ki magukat.
Természetesen az ivászat is hozzátartozik a rockzenéhez, anélkül nem megy. Mehetne, de az nem olyan. Felszabadulnak az érzések, a gátlások. Szeretjük egymást, mint barátok, de ha szól a zene, elkezdünk énekelni, sőt ráadásul ráiszunk, onnantól világbéke van.
Látom az öregeket, hozzájuk képest fiatal vagyok, de követem a példájukat, megmondom őszintén, szeretek inni, de nem viszem túlzásba. Hétvégén, de akkor nagyon, amit ők megisznak egy hét alatt, azt én egy este alatt.

R: A rockzene maradt továbbra is. A pia, az nem, pont most volt 17 hónapja, hogy tiszta vagyok.
Régen gyógyszer mellett ájulásig ittam. Ez volt a kikapcsolódás. 2020 pünkösd hétfőjén, előző napról maradt még fél üveg borom. Azt úgy délig megittam, és az leütött annyira, hogy elindultam lefeküdni aludni, és olyan volt, mintha láttam volna magamat kívülről, ahogy a konyhába vagyok, és iszom egymás után a flakonos bort, és töltöm egymás után a cigiket. Láttam magamat, hogy ebben az emberben nincs semmi remény, semmi cél, semmi jövőkép, halott. Ez egy szembesülés volt, kérdeztem, hogy ezt szeretnéd csinálni? Akkor belém ütött, hogy nem, ez így nem mehet tovább. Nem is elhatározás volt, valahogy belém jött az, hogy én ezt nem akarom, így nem fogok tudni élni. Azóta, a 17 hónap alatt akárhányszor eszembe jutott, hogy inni kéne egy pohárral, vagy valami, mindig az van előttem, hogy ott ül az a fazon a konyhában, a gyógyszerekre inna, és egymás után szívná a cigit. Ez elrettentő, és így vissza bírok gondolni. Ha eszembe jutna egy doboz sör, még alkoholmentes sem, még az íze miatt sem. Eljutottam odáig, hogy az alkoholok között olyan semlegesen tudok menni a bevásárlóközpontban, hogy ránézek, és semmi reakció. Már nincs olyan, hogy megkísértene. Az elején nagyon kemény volt, de most, ha leküldenek italért, gond nélkül elhozom. Nem teljesen gond nélkül, mert azért bennem van, hogy nem kéne neki se, mert tudom, hogy sokkal jobb nélküle.

T: Fantasztikus, hogy te eljutottál ide.

R: A zene továbbra is maradt. Tisztán sokkal jobb. Elkezdtek jobban érdekelni a dalszövegek, hogy miről szólnak. Fantasztikus. A mámorban fel sem fogtam, hogy miről szól, csak adjunk neki. Értelmet nyert a rockzene. Kedvenc idézetem: „A rock örök és elpusztíthatatlan.” Paksitól lenne nagyon sok. A Wellingtontól, ami megfogott, mióta tiszta vagyok, a Nincs szégyen, nincs bűn dalszövege az elejétől a végéig. Motivációs zene. Az egész album végig pozitív. Lehet alkalmazni a gyakorlatban is.

Nincs szégyen, nincs bűn
Nyitott legyél, hogy mások is megértsenek
Nincs szégyen, nincs bűn
Mások álma akármilyen – tisztelni kell
Nincs szégyen, nincs bűn
Álszent erkölcs jobb, ha hidegen hagy
Nincs szégyen, nincs bűn
Ha nem tagadod, felvállalod vágyaidat
Wellington: Nincs szégyen, nincs bűn

GY: Nagyon jó zenekar voltunk mi is, jártunk Egerbe, Győrbe, Szécsénybe, Miskolcon voltunk rengeteget a sportcsarnokban. Morpheus volt a zenekarom neve, a dalok az igazságról szóltak, őszinteség, maga az élet, azokat a dolgokat írtuk meg, ami nem tetszett, néhány hangfelvétel maradt, de nincs nálam, ott van valahol SZ-ben.
Elképesztően hiányzik, hogy nem tudok zenélni, pótcselekvéseim vannak, dobolok csak úgy magamban, vizionálok, ábrándozom, álmodozom, hogy színpadon vagyunk, megy a buli, sokat álmodom azzal, hogy utazunk a turnébuszban. Az a világon a legjobb dolog, amikor mész a turnékocsiban, amikor van ö, nem normális hülye, szétveri a kocsit útközben, láda sör bent, és kirúgjuk a kocsinak az oldalát. Úgy szálltunk ki a kocsiból, hogy egymásról téptük a ruhát, és azt mi tovább fokoztuk, ez a legjobb része a dolognak, megalapoztuk a hangulatot. Nem mindegy, hogyan mész föl a színpadra, oda nem viheted fel a családi problémádat, a közönség észreveszi, ha te nem olyan vagy, ha egy búval baszott ember van ott a színpadon. Akármilyen rossz kedved van, nyomni kell.
Egy rocker nem halad az idővel. Ugyanúgy érzem magam, mint 20 évesen. Nem is járunk össze Salgótarjánban régi rockerek. Itt meghalt a kultúra, csak a rocktábor, a fiamék is részt vettek a zárókoncerten, amikor Révész Sándor volt a vendég.
A kedvencem a P. Mobil, ők játsszák Magyarország legjobb rockzenéjét, változatlan dinamikával. A rockzene lényege a szöveg, ha te olyan zenét hallgatsz, és úgy érzed, hogy valamilyen világvége hangulatod van, innen nincs fölállás, meghallgatod pl. az Ossiant, vagy Kalapács Józsit, és a kutya úristenit, olyan feltöltődést, erőt ad, hogy gyerekek, dehogy nincs fölállj, elképzelhetetlen. Olyankor odacsap az ember az asztalra, megvilágosodunk, gyerünk, fogjunk hozzá az életünk felépítéséhez, erőt ad.
SZ: Az „idősebb rockerekről” mindenki azt hiszi, hogy lepusztult, lecsúszott vén szarok. Én garantálom, hogy ezek a vén szarok, ha lenne rá lehetőség, még mindig meg tudnák mutatni, hogy mi a szórakozásnak a lényege. Akkor van rockbuli Salgótarjánban, ha én csinálok, de ez nem az én feladatom lenne. A rockzenét, mint olyat, megölték.

Nem engedsz a csábításnak,
Szívedben mindig a rock and roll tüze ég.
soha ne változz meg,
ne változz meg
maradj rocker
maradj az, aki vagy
Szürkeállomány: Ne változz meg

T: Valamilyen szinten mindannyian függők vagyunk, a rockzene az, ami összeköt minket. Minden probléma megoldására ott van nekünk valamelyik banda dala, amiből erőt merítünk. Ha válságban vagy, vagy reménytelen helyzetbe kerültél, keresd meg a régi haverokat, dumáljatok, félkómásan énekeljetek, ölelkezzetek, szeressétek egymást. Járjatok rockkoncertre!

A nevem rock, a nevem roll
Elég, ha azt mondom magamról
A nevem rock, rock a nevem
A nevem rock, a nevem roll
Elég, ha azt mondom magamról
A nevem rock, rock a nevem
Rock a nevem
Tankcsapda: A nevem rock

T: Köszönöm, hogy együtt lehettem veletek.

A salgótarjáni Impulzus zenekar műsoros kazettája

Nyitókép: A Tarjáni himnuszt is játszó Szürkeállomány együttes CD-je

Címkék: 2022., rock, salgótarján, zene

Ezek érdekelhetnek még

2022. Október 04. 13:39, kedd | Helyi

RENDŐRI ÖSSZEFOGÁS A MENHELYRE KERÜLT ÁLLATOKÉRT

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési munkatársai az Állatok Világnapja alkalmából az elmúlt időszakban az állatok védelmére irányuló több programot és egy adománygyűjtést is szerveztek a megyében.

2022. Október 04. 11:57, kedd | Helyi

Közösen Európa biztonságáért

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság nemzetközi egyezmény alapján közös járőrszolgálatokat szervez a Szlovák Köztársaság rendőrségével az illegális migráció visszaszorítása érdekében.

2022. Október 04. 09:20, kedd | Helyi

Olasz tanárok tanulmányozzák a szakképzési rendszert Nógrádban

Hétfőtől két héten át olasz vendégtanárok tanulmányozzák a szakképzési rendszert Nógrád megyében. A Firenzéből érkezett oktatók látogatást tesznek a Nógrád Megyei Szakképzési Centrum összes salgótarjáni és balassagyarmati t

2022. Október 03. 10:51, hétfő | Helyi

4 nap alatt 3 sérült

Az elmúlt négy napon hárman sérültek meg közúti közlekedési balesetben Nógrád megye útjain.