Hírek
2014. Május 08. 08:11, csütörtök |
Belföld
Forrás: InfoAjka | Balikó Ügyvédi Iroda
Polgári Törvénykönyv | Személyiségi jogok
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az eddig használt „személyhez fűződő jogok” helyett a kifejezőbb „személyiségi jogok” elnevezést alkalmazza.
A törvény a személyiségi jogot az emberi méltósággal kapcsolja össze. Ez a megoldás közelebb visz a személyiség fogalmának meghatározásához. Az emberi méltóságnak a Ptk.-ban használatos fogalma eltér a régi Ptk. fogalomrendszerétől, amely az emberi méltóságot a jó hírnév, a becsület védelmével összefüggésben szabályozta. Az emberi méltóság a hatályos személyiségi jogban szélesebb fogalmat takar, közelít az Alaptörvény fogalomhasználatához, de nem azonos azzal.
Mennyiben hoz újdonságot az új Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok tekintetében?
Figyelemmel a nemzetközi egyezményekre új szabályként mondja ki a törvény a magánszféra tiszteletben tartásának kötelezettségét. Újdonságnak számít többek között a nevesített személyiségi jogoknál a közéleti szereplők személyiségi jogai, az üzleti titokhoz való jog - know-how védelem, valamint a sérelemdíj bevezetése a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként.
A gyakorlatban miképp érvényesülhetnek ezek a jogaink?
Objektív - felróhatóságtól független - szankciók Ptk. 2:51. § alapján:
Akit személyiségi jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest követelheti
- „a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől
- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését v. jogsértő mivoltától való megfosztását
- azt, hogy a jogsértő v. jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint”
Szubjektív szankciók:
- Sérelemdíj (nem vagyoni kártérítés helyett) – Ptk. 2:52. §
- kártérítés vagyoni károk esetén – Ptk. 2:53. §
„Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését”
A korábbi Ptk.-ban megtalálható közérdekű bírság megszűnt.
A Ptk. 2:54. §. alapján
- „a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni
- a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet
- a cselekvőképtelen személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője (v. gondnoka) léphet fel
- az ismeretlen helyen távollévő személyiségi jogának védelmében a hozzátartozója v. gondnoka léphet fel
- ha a személyiségi jog megsértése közérdekbe ütközik, a jogosult hozzájárulásával az ügyész keresetet indíthat, és érvényesítheti a jogsértés objektív szankcióit (az ügyész keresete alapján a jogsértéssel elért vagyoni előnyt közérdekű célra kell átengedni)”
Újként jelenik meg a gyűlöletbeszéd („kollektív defamáció”) szankcionálása a Ptk.2:54. §. (5) bekezdésben.
Mi az a sérelemdíj, és kinek jár?
Mint már fentebb említettük a sérelemdíj követelhető nem vagyoni kártérítésként, akkor, ha valakit személyiségi jogában megsértenek.
- „a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges” Ptk. 2:52.§ (2)
- a bírói gyakorlatban eddig is fellelhető volt ez a nézet
- a sérelemdíj összegének megállapításánál jelentőséghez juthat a sértettet ért hátrány, és annak mértéke is – a bíróság az eset körülményeire tekintettel határozza meg
- egy összegben van meghatározva, járadék nem állapítható meg
- elsődlegesen kompenzációs szerepet tölt be, másodlagosan magánjogi büntetés is
Vannak olyan esetek, amikor nem érvényesülhetnek maradéktalanul?
A személyiségi jogok mindenkit megilletnek, mindenkinek joga van ahhoz, hogy azokat bizonyos korlátok mellett szabadon érvényesíthesse és gyakorolja. A Ptk. azt is kimondja, hogy ezt mindenki köteles tiszteletben tartani.
Azonban vannak esetek, amikor a törvény határt szab a személyiségi jogok érvényesülésének, többek között ilyenek az alábbiak:
- nem érvényesülhet maradéktalanul akkor, amikor a sértett magatartáshoz az érintett hozzájárult
- a Ptk. 2:48.§. (2) bekezdése alapján nincs szükség a képmás vagy hangfelvétel készítéséhez történő hozzájáruláshoz, ha erre tömegfelvétel vagy nyilvános közéleti szereplés során kerül sor.
Balikó Ügyvédi Iroda
Horváth Anett (vez. szerk.): Polgári jog I.-III.- Kommentár a gyakorlat számára, HVG Orac Elektonika Kft., 2013
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 02. 15:22, csütörtök | Belföld
EM: áprilisban is termelési csúcsot döntöttek az ipari naperőművek
Újabb rekordot hozott a múlt hónap utolsó napja a nagyobb méretű napelemes rendszerek termelésében - tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook-oldalán csütörtökön.
2024. Május 02. 15:21, csütörtök | Belföld
NGM: a kormány üdvözli az üzemanyagárak újabb csökkentését
A kormány üdvözli a Mol bejelentését, miszerint szombattól, azaz 2024. május 4-től újabb 4-4 forinttal csökken a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára.
2024. Május 02. 09:12, csütörtök | Belföld
Több mint 3000 család igényelt már csok pluszt
Meghaladta a háromezret a csok plusz igénylések száma - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtökön az index.hu-nak adott interjújában.
2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld
Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány
Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal