Így a következő hetekben még inkább érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk a beltéri levegő minőségére. Nem véletlen, hogy sok vírusmegelőzési ajánlásban is megjelenik a gyakori és alapos szellőztetés fontossága. Ha viszont a kültéri levegő is szennyezett pl. a fűtés vagy a járműforgalom miatt, az további kockázatokat rejthet magában, így előtérbe kerülnek azok a megoldások, amelyeket például a korszerű klímaberendezések és légtisztítók kínálnak.

Az európai polgárok átlagosan idejük 85-90 százalékát töltik beltérben – otthon, iskolában, munkahelyen vagy akár szabadidős tevékenységet végezve –, ez az arány pedig a jelenlegi járványügyi helyzetben még magasabb lett. Mivel a vírusok gyorsan terjednek zárt térben, érdemes átgondolni, mit tehetünk otthonunkban a levegő tisztán tartásáért.

A kültérinél kétszer szennyezettebb lehet a beltéri levegő

Első hallásra talán meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. Amellett, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a dohányzás, a főzés, a gyertyák vagy füstölők használata, a tisztítószerek, az építőanyagok, a bútorok, lakástextíliák és más berendezési tárgyak, számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratka-ürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról. E tényezők miatt – állapította meg az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.¹

Veszélyeztetett csoportok

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a rossz beltéri levegőminőség különösen ártalmas lehet az olyan veszélyeztetett csoportok számára, mint a gyermekek, az idősek vagy a szív- és érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéssel, például asztmával élők.² Az Európai Tüdő Alapítvány (European Lung Foundation, ELF) által közzétett adatok szerint a betegségek kialakulásában a beltéri légszennyezettség a 8. legfontosabb kockázati faktor.³

Nem mindegy, mikor és mennyit szellőztetünk

A légúti jellegű vírusok gyorsan terjednek zárt térben köhögéssel, tüsszentéssel vagy – egyes esetekben – akár szimpla kilégzéssel. Az olyan kisebb terekben, mint egy átlagos városi lakás, gyorsan elhasználódik a levegő, ezért minél gyakrabban és minél alaposabban érdemes szellőztetnünk. Ha az időjárás engedi, érdemes nyitva tartani az ablakot olyan helyeken, ahol többen tartózkodnak egy légtérben. A kültéri levegő ugyanakkor gyakran szintén szennyezett, hiszen a fűtési szezon még nem ért teljesen véget és a járműforgalom sem csökkent mindenhol olyan mértékben, hogy igazán tiszta levegőről beszélhessünk. A szennyezőanyagok nemcsak önmagukban ártalmasak, hiszen azon túl, hogy a szennyezett levegő kedvezőtlen hatással van az egészségre és az ellenállóképességre⁴, a kórokozók megtapadhatnak a fűtésből, közlekedésből és egyéb forrásokból származó apró légszennyező részecskék felületén⁵. Ahhoz tehát, hogy a szellőztetés valóban javítson a lakás levegőjének minőségén, a szellőztetés idejének megfelelő kiválasztásán túl szükség lehet a korszerű légtisztító és klímaberendezések segítségére is.

Így javíthatunk a beltéri levegő minőségén

Nem véletlen, hogy az ELF a beltéri levegőminőség javítására - a hatékonyabb szellőztetés, a levegőt nem szennyező fűtőberendezések használata és a fatüzelésű fűtő- és főzőberendezések lecserélése mellett - a légtisztító készülékek használatát javasolja. Ezekkel ugyanis jelentősen javítható az allergia- és a fűtési szezon közepén problémásnak bizonyuló szellőztetés hatékonysága, hiszen ezek a berendezések kiszűrik a finom, apró porszemcséket és polleneket a levegőből, egyes készülékek – például az LG PuriCare™ légtisztítói – pedig akár a háztartási környezetben gyakran megjelenő ártalmas gázokat (pl. a berendezési tárgyakból felszabaduló formaldehid) is képesek eltüntetni.

Hasonló funkciót tölthet be egy antibakteriális szűrővel felszerelt légkondicionáló is, amely a polleneket és a szintén erősen allergén poratka-ürüléket is eltávolítja a helyiség levegőjéből. Szintén az egészségünket szolgálja, ha plazma ionizátorral felszerelt légkondit választunk, hiszen a készülék által kibocsátott ionok a káros részecskékhez kötődnek, így magas hatásfokkal semlegesítik azokat, miközben a kellemetlen szagokat is eltüntetik. Elérhetőek olyan légkondicionáló készülékek is, amelyekbe már a légtisztító funkciót is beépítették. Ilyen például az LG DualCool & Pure klímaberendezése, amely télen hatékonyan felfűti, nyáron kellemesen lehűti a lakást, miközben folyamatosan monitorozza a beltéri levegő minőségét, és automatikusan bekapcsol, ha a levegőben túl nagy koncentrációban vannak jelen az egészségre ártalmas részecskék.

¹https://www.euractiv.com/section/climate-environment/news/indoor-air-pollution-is-more-dangerous-than-the-outdoor-one/

²https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2013/cikkek/belteri-levegominoseg

³https://www.europeanlung.org/en/lung-disease-and-information/risk-factors/indoor-air-pollution

⁴https://www.levego.hu/hirek/2020/03/tiszta-levegoben-konnyebben-veszelhetjuk-at-a-jarvanyt/

⁵https://levegomunkacsoport.blog.hu/2020/03/19/a_virusok_a_legszennyezo_anyagokkal_is_kozlekednek