Ezt Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára mondta Egerszalókon, az Országos Bányászati Konferencián. - A 2011-ben életbe lépett energiastratégia hosszú távon tudja garantálni Magyarország energiaellátását - fűzte hozzá az államtitkár.
Elmondása szerint a világ energiafelhasználási igénye 2050-ig nőni fog, az energiahordozó-struktúra azonban nem fog lényegesen változni, továbbra is a kőolaj és a földgáz lesz a meghatározó. Mindez pedig árfelhajtó tényezőként is jelentkezik - hívta fel a figyelmet.
Kovács Pál arról is beszélt, hogy Magyarország energetikai szempontból sebezhető. A felhasználásban meghatározó szerepet játszanak a fosszilis energiahordozók, ezek importja fedezi az energiaszükséglet 62 százalékát. Ebből is kiemelkedik a földgáz: az ország szükségleteinek 82 százalékát importból kell fedezni. Ugyanakkor az erőműpark jelentős része elavult, az épületek 70 százalékának energiafelhasználása pazarló, a megújuló energia hasznosítás pedig 2012-ben alig 9,3 százalék volt.
Kasó Attila miniszterelnöki biztos a bányászat perspektíváiról szólva rámutatott, hogy a 2012-ben megfogalmazott célok között van a szénbányászat újraindítása, ehhez kapcsolódva a szén vegyipari felhasználásának megteremtése, az ércbányászat megindítása elsősorban Pécsen és Recsken, a geotermikus energiafelhasználás elterjesztése, valamint a bányászati hulladékok nagyarányú feldolgozása.
Elmondta: a szénbányászatra elsősorban Észak-Baranyában, Tolnában látnak lehetőséget, itt több mint 400 millió tonna feketeszén van, de borsodi, nógrádi területeket is vizsgálnak. Az ércbányászat esetében Recsk jöhet szóba: itt 30-70 millió tonna ércvagyon termelhető ki gazdaságosan, és mintegy 800 embernek adhatna munkát. A pécsi uránbányászatról kormányelőterjesztés készült - tette hozzá.