A mai épület helyén 1718-ban fából született a pestis elvonulása miatti hálaként emelt harangláb, helyét 1820-ban előbb egy tűztorony, majd 1893-ban egy két, boltozatos szinttel újjáépített utód vette át.

Ez mai magasságát végül 1929-ban érte el – ekkor született a toronysisak is –, dőlését pedig egy magát makacsul tartó legenda szerint annak köszönheti, hogy a második világháború éveiben alig nyolcvan méternyire bomba robbant, ez pedig meggyengítette az építmény alapjait.

Az 1905-ben született városháza (jobbra) és a torony (balra) a Kádár-kor hajnalán.
A valóság ennél jóval prózaibb: a gondot a talaj agyagrétegének elmozdulása okozhatja.

A palóc ferde toronyként is emlegetett, ma egy, a tűzoltás történetét bemutató állandó tárlatnak otthont adó épületet rég nem használják már eredeti rendeltetése szerint, kilátótoronyként azonban kitűnő, hiszen legfelső szintjéről kinézve az egész Ipoly völgyére, valamint a Szécsényt körbevevő fennsíkra is jól rá lehet látni.

A lokális Mekk Elek úgy döntött, hogy a működésképtelen toronyórát felújítás helyett inkább furcsa műtárggyá alakítja, és egy nappalikba szánt faliórát erősít az óralapra.

Azt sajnos nem tudni, hogy a gondolat mikor született, sőt, azt sem, hogy mikor öltött formát, a torony nem hivatalos Facebook-oldalán azonban jól látszik, hogy 2020-ban már ez volt a helyzet.

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE oldalai:

Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!

InfoNógrád híroldal csoport - Csatlakozzon olvasóinkhoz!
https://www.facebook.com/groups/infonograd