Nevetve hallgattuk a Rózsa Sándor paródiáját, a Rhoda Scott paródiát és néztük a Mikroszkóp színpadon a műsorait. Magától nem megy, Építem a csatornámat, Ki fog itt gólt lőni? Aztán ott volt az Élelem bére, amely 2001 májusában az 1500. előadásnál tartott. S persze hallgattuk a Hofélia című lemezét.

Egyik sem ment ki a divatból. Az akkori mondatai, monológjai, meglátásai, humorba csomagolt, vitriolos mondatai a mai napig érvényesek. Még sokáig hallgattuk volna még, de azon az áprilisi hajnalon 2002-ben, elindult a végtelen felé. Csupán 65 esztendősen…

A Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar előadóművészt egyébként nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.A felvételin egyedül Básti Lajos engedte át, ám Ascher Oszkárt és a többi felvételiztető tanárt nem tudta meggyőzni tehetségéről.

Ez azonban nem tántorította el, és az elkövetkező évek során előadta többek között Louis Armstrong, Sammy Davis, Rózsa Sándor, Kádár János, Odüsszeusz, Rhoda Scott, Frédi és Béni és Sztrogoff Mihály paródiáit, melyekkel örökre beírta magát a műfaj hazai történelmébe.

Előadásai nemcsak teltházasak és pótszékesek, de egyre sikeresebbek is lettek. Hofélia című műsorának utolsó, ötszázadik előadását a televízió is rögzítette, míg az Élelem bére című fergeteges kabaréja 2001-ben elérte az 1500. előadást.

Hofi Géza pályafutása során rengeteg rangos elismerést kapott, de akad egy szokatlan díj, amivel sikerült történelmet írnia. 1995-ben ugyanis Déryné-díjjal tüntették ki, amit az alapító okirat szerint csak színésznők kaphatnak - Hofi Géza pedig az egyetlen olyan férfi lett, aki megkapta ezt az elismerést.

2002. április 7-én volt utolsó fellépése a Madách Kamara Színházban. 2002. április 10-én hajnalban érte a halál álmában.

Hofi 1990-ben esett át egy infarktuson, és a rehabilitáció után Kecskemétre került. A kezelés 12 évvel hosszabbította meg az életét.
Aztán 2001 novemberében katéterezni kellett a szívét a Szabolcs utcai kórházban.

Özvegye szerint nem lett rosszul, nem is mentővel vitték a kórházba, és miután a professzor megvizsgálta, azt mondta, minden rendben az egészségével. "Aztán Géza áprilisban meghalt. A szervezete eddig bírta. Megállt a szíve. Ha nyolcvanöt évesen történik, azt mondom, rendben. De hatvanöt évesen?" - tette fel a kérdést Ildikó.