Városlista
2024. december 12, csütörtök - Gabriella

Hírek

2024. November 12. 17:32, kedd | Helyi
Forrás: bbc/hirmondo/greendex/wikipedia/aljazeera/index/infostart/life/web/zsuffa csaba

HÁBORÚ - Mekkora környezetszennyezést is kell elviselnünk? Milyen hatással van környezetünkre a háború?

HÁBORÚ - Mekkora környezetszennyezést is kell elviselnünk? Milyen hatással van környezetünkre a háború?

Miközben MI SZELEKTÍVEN GYŰJTÜNK ÉS PALACKOKAT VÁLTUNK VISSZA és az Európai Unió környezetpolitikája is azon dolgozik, hogyan válhat Európa zöldebbé és fenntarthatóbbá,

közvetlenül szomszédságunkban minden kontroll nélkül, észbontó módon folyik ennek az ellenkezője.

De előljáróban idézzükaz Európai Unió fontosabb környezetjogi alapelveit:
- Az egészséges környezethez fűződő jog alapvető emberi jog
- Elővigyázatosság elve – a környezeti ártalmakat tudatosan meg kell előzni, a megelőzés eszköze a környezeti hatáselemzés
- Magas szintű védelem elve – Nyugat-Európában a lehető legmagasabb szintű technikát kell alkalmazni a környezetvédelemre
- Integrálás elve – a környezetvédelmet a gazdaságpolitikába, a társadalmi tevékenységbe kell integrálni
- Kötelező a környezetvédelem oktatása
- Szubszidiaritás elve – kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle problémákat a keletkezési szinten kell megoldani, az EU csak akkor lép közbe, ha az állam nem tud közbenjárni
- Helyettesítés elve – magasabb veszéllyel járó technikát alacsonyabb veszéllyel járóra kell cserélni, illetve a környezetre veszélyes anyagok betiltása
- Mérhetőség elve – termékeket a piac érdekében össze lehessen hasonlítani, például káros anyag tartalom egységes mérésével
- Biodiverzitás védelmének az elve
- Együttműködés elve – információs kötelezettségek az országon belül, illetve az országokon kívül
- Fenntartható fejlődés elve – a jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy a következő nemzedékek is élhessenek

Mindezekkel szemben milyen hatással vannak környezetünkre a háborúk? A harcok nemcsak emberáldozatokkal járnak, hanem rendkívül károsak környezetünkre is.

Sajnos manapság ritkán esik szó a környezetszennyezés kapcsán a háborúk által termelt hulladékmennyiségről és károsanyag-kibocsátásról, pedig ha komolyan csökkenteni akarjuk karbonlábnyomunkat, akkor azt a szempontot is figyelembe kell venni és szankcionálni.

Katasztrofális klímaügyi következményekkel jár Ukrajna és Oroszország ilyen hosszan tartó háborús konfliktusa.

Kezdjük a történelemmel - a kőbaltától az atomfegyverekig
A fegyverek az ember megjelenésétől jelen vannak életünkben. A legelső ilyen eszköz, amelyet „kifejlesztettek”, egy egyszerű lándzsa volt, erre bizonyítékot a németországi Schöningen közelében találtak.

A következő korokban felgyorsult a fegyverek feltalálása és előállítása. Ezeket nemcsak vadászatra használták, hanem egymás ellen is bevetették az akkori népek és törzsek, illetve országok és birodalmak hadseregei.

A fegyverek rohamtempóban fejlődtek a történelem során

A puskapor elterjedésével pedig megjelentek a tűzfegyverek is, köztük ágyúkkal, puskákkal és muskétákkal, amelyek először elég kezdetlegesnek számítottak, majd idővel egyre hatékonyabbakká váltak.

A következő nagy mérföldkő a géppuska feltalálása volt az 1860-as években. A 20. században, az I. világháború idején aztán megjelentek az első harckocsik és a különféle pisztolyok, puskák, bombák, illetve a biológiai hadviselés is előtérbe került.

Később, a II. világháború idején pedig az Egyesült Államokban kifejlesztették az első atombombát, amellyel alapjaiban változtatták meg a fegyverkezési versenyt.

A páncéloktól hamar eljutottunk a drónokig
Az új technológiák felfedezése ezzel nem állt meg, a mai napig rengeteg újítást találnak ki, a legmodernebb gépfegyverekkel, harckocsikkal, bombákkal, illetve akár intelligens drónokkal látják el a katonákat.

Mekkora kárt okoznak a hadseregek a környezetre nézve?Az okozott károk:

Egy friss, 2022-es tanulmány szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 5,5 százalékáért felelősek a háborúk.Az ukrán-orosz háborúban hatalmas környezeti károkról számoltak be Ukrajna területén.

Nagyon gyorsan változtatni lenne szükséges azon a gondolkodásmódon, hogy a hadseregek által okozott károsanyag-kibocsátással az egyes országoknak nem kell elszámolniuk!

Fontos kiemelni azt is, hogy a nemzetközi klímaegyezmények karbonlábnyom-csökkentésre irányuló törekvéseibe sem építik be a hadviselés okozta kibocsátások mérséklését, így a hadseregek viszonylag szabadon szennyezhetik környezetünket tevékenységükkel.

Nagy lökést adna a környezetvédelemnek, ha megszünnének a konfliktusok.

Habár mára felismerték ennek jelentőségét és a legutóbbi klímacsúcsokon már a katonai szervezetekről is szó esett, még mindig sok tennivaló lenne az általuk okozott környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatban.

A Dubajban megtartott klímacsúcs résztvevői 2023. december 2-án
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Környezeti pusztítás az orosz-ukrán háború nyomán
Az orosz-ukrán háború komoly környezeti pusztításhoz és nagy-mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásához vezetett.

A nagyobb volumenű harcok természetesen sokkal több erőforrást igényelnek. Például rengeteg üzemanyagot használhatnak a felek, amivel nagyban hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez.

A nagy méretű járművek rombolhatják is a tájat, különösképp az érzékenyebb növényzettel borított területeket, ahol így akár ki is pusztulhatnak az élőlények (például sok ütközet jár erdőirtással is). A robbanószerek használata nemcsak az épületekben okozhat hatalmas károkat, hanem rengeteg törmeléket is termelhet, amely később szennyezheti a talajt. A kisebb darabkákat pedig a szél szinte bárhova elszállíthatja, további károkat okozva.

További problémát jelent, amikor az egyik hadban álló fél stratégiailag fontos ipari épületeket támad, ennek során ugyanis hatalmas mennyiségű szennyező anyag kerülhet ki a környezetbe.

Gondoljunk csak arra, mi történhet, ha például egy vegyianyaggyárat, olajfinomítót, vagy atomerőművet vesznek célba az ellenséges erők.

Az ukrán-orosz konfliktus kapcsán például felmerült a veszélye annak, hogy egyes atomerőműveket találat érhet, ami végzetes következményekkel járhatna. Az ilyen szennyezések azért is veszélyesek, mert a környék mezőgazdasági tevékenységét is teljesen lerombolhatják, aminek hatására – a növekvő költségek mellett – akár éhínség is kialakulhat.

A fenntartható életre való törekvés az egész emberiség érdeke. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

_ _ _ _ _ _ _

InfoNógrád - az egyetlen KÖZÉLETI és KÖZÉRZETI MAGAZIN - Salgótarján és Nógrád vármegye - hírek, zavaró reklámok nélkül 😃
Szeretettel várjuk Önt is a csatornáinkon!

CSOPORT:
https://www.facebook.com/groups/infonograd

Ezek érdekelhetnek még

2024. December 11. 20:01, szerda | Helyi

A salgótarjáni Vásárcsarnok és Piac különleges programja

A salgótarjáni Vásárcsarnok és Piac, december 13-án és 14-én, egy különleges programmal várja látogatóit.

2024. December 10. 07:30, kedd | Helyi

Robinson, december 19-én hagyta el szigetét...

Robinson Crusoe 28 évig élt hajótöröttként. Bár végül otthonosan berendezkedett, mégsem érezte magáénak igazán a szigetét. 337 éve, egy csendes napon, megunva a királyságát egyszerűen vízre szállt és

2024. December 10. 07:20, kedd | Helyi

Szombat esti láz - 47 éve, 1977 december 14-én mutatták be először a filmet...

A Szombat esti láz (eredeti cím: Saturday Night Fever) egy 1977-es kultuszfilm John Travolta főszereplésével, akit ez a film tett világhírűvé. Tony Manero a helyi diszkó táncos sztárja. Mindenki rajong

2024. December 09. 10:21, hétfő | Helyi

Luther Márton nyilvánosan elégette

a pápa kiátkozó bulláját és ezzel végleg szakított a katolikus egyházzal. Ez az esemény 504 éve, 1520. 12. 10-én történt.