Úgy vélte, hogy a fűszerekben gazdag Indiába nemcsak kelet felé, Afrikát megkerülve lehet eljutni, hanem nyugatról is, de lényegesen kisebbre becsülte a megteendő távolságot.

Kolumbusz Kristóf egykorú portréja / FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

1485-ben tett javaslatot II. János portugál királynak az új útvonal felderítésére, de elutasították. Nem kis részben azért, mert mértéktelen kiváltságokat kötött ki magának siker esetére.

Kolumbusz ezután évekig "lobbizott" a spanyol királyi udvarban, és 1491 végére sikerült elérnie, hogy Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd támogassák útját, az expedícióhoz szükséges pénz nagyobb részét gazdag kereskedők és pénzemberek adták össze.

II. Ferdinánd és Kasztíliai Izabella fogadja Granada megadását / FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Az uralkodó párnál kiharcolta magának és utódainak a Don címet, az admirálisi rangot, valamit a felfedezendő szigetek alkirályi és főkormányzói tisztét, továbbá az esetlegesen innen származó jövedelmek egy részét.

HUSZONKILENC NAPIG HAJÓZTAK ANÉLKÜL, HOGY SZÁRAZFÖLDET LÁTTAK VOLNA, miközben majdnem foglyul ejtette őket a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat szövedéke. 1492. október 12-én aztán a Nina fedélzetéről egy matróz szárazföldet pillantott meg.

1492. október 12-én szálltak partra / FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Kolumbusz ezt már Indiának vélte, a valóságban azonban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki. A kis expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visszafordult, és Lisszabonban kötött ki.

Végig abban a hitben maradt, hogy India partjait érte el.

Kolumbusz élete végéig abban a hitben maradt, hogy Kelet-Indiában járt, azt, hogy új földrészt fedezett fel, csak jóval később bizonyította be Amerigo Vespucci, akiről később a kontinenst elnevezték (Kolumbusz emlékét Dél-Amerikában Kolumbia neve őrzi).

Kolumbuszt hősként fogadták az udvarban, amikor visszatért első expedíciójáról / FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Spanyolországban hősként fogadták, A KIRÁLYI FELSÉGEKET LENYŰGÖZTÉK A MESSZI FÖLDRŐL HOZOTT BENNSZÜLÖTTEK, a dohány, az ananász és a pulyka, igaz, a keresett fűszerekből semmit sem találtak.

Kolumbusz még háromszor (1493-1496, 1498-1500 és 1502-1504 között) járt az Újvilágban, felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaicát és Dél-Amerika partjait is érintette.

Kolumbusz partra száll az Újvilágban / FORRÁS: LIBRARY OF CONGRESS

Alkirályi hatalmával azonban visszaélt, a királyi udvarban is számos ellenséget szerzett, így amikor a csalódott, a beígért gazdagságot hiába kereső hispaniolai telepesek fellázadtak, A HELYZET RENDEZÉSÉRE KIKÜLDÖTT BÍRÓ BILINCSBE VERVE ŐT KÜLDTE HAZA. Sikerült ugyan tisztáznia magát, de tekintélyét és kiváltságos helyzetét elvesztette.

Utolsó, negyedik útján már semmilyen támogatást nem kapott, és emberei is fellázadtak ellene. Mivel nem volt hajlandó lemondani alkirályi címéről, a királyi udvarral perben-haragban állva, testben-lélekben megtörve (bár nem szegényen) halt meg Valladolidban 1506. május 20-án.