Már tavaly július óta folytat eljárást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), és idén is többször próbálta felvenni a hivatalos kapcsolatot a francia hatóságokkal a Bora Borán rekedt, válófélben lévő magyar nő és kisgyermeke ügyében - tudatta a tárca az MTI-vel szerdai közleményében. A Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy a magyar bíróságnak először arról kell döntenie, eljárhat-e egyáltalán az adott ügyben.

Sajtóhírek és Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti (EP) képviselőjének tájékoztatása szerint a magyar állampolgárságú nőt és magyar-francia kettős állampolgárságú négyéves gyermekét hónapok óta Bora Borán tartja fogva és bántalmazza a francia állampolgárságú férj, aki elvette útlevelüket, és a csendes-óceáni szigeten válópert indított, hogy megszerezze közös gyermeküket. A férfi ügyvédje ugyanakkor a magyar sajtóban korábban visszautasította, hogy ügyfele bántalmazta volna feleségét és korlátozná szabad mozgását.
Morvai Krisztina januárban már felszólalt az ügyben, akkor többek között kifogásolta, hogy a férj által kezdeményezett válóper "a joghatósággal nem rendelkező, de jogtalanul mégis fellépő polinéz bíróságon" folyik, miközben a férj bűncselekmények sorozatát követte el. Akkor az EP-képviselő a férj eljárására célozva úgy fogalmazott: "érthetetlen, hogy a magyar bíróság, illetve összességében a magyar igazságügyi, külügyi és egyéb állami szervek miért asszisztálnak mindehhez passzivitásukkal".
Morvai Krisztina kedden nyílt levélben sürgette a bíróságok intézkedését az üggyel kapcsolatban, és nyílt levelet intézet Handó Tündéhez, az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, valamint Kádárné Báló Ágneshez, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság elnökéhez. A KIM erre reagálva szerdán azt közölte, "Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, illetve a minisztériumi szervek minden szükséges lépést megtettek, hogy az eljárást gyorsítsák és az ügyben a magyar állampolgárok számára fair független bírósági eljárás biztosított legyen".
A közlemény szerint a magyar tárcavezető február 15-én levélben kérte Christiane Taubira francia igazságügy-miniszter segítségét és közbenjárását, valamint kezdeményezte, hogy az EU Bel-és Igazságügyi Tanács március 8-ai ülése során személyes megbeszélést folytassanak az üggyel kapcsolatosan, de az előzetes egyeztetés ellenére a francia miniszter nem tudott időt szakítani a megbeszélésre.
A tárca tudatta azt is: Navracsics Tibor levélben kereste meg Viviane Redinget, az alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztost is. Az Európai Parlamentben elmondott, a Bora Bora-i üggyel foglalkozó felszólalásában Viviane Reding cselekvésre szólított fel mindenkit, de Navracsics Tibor a levelére a mai napig nem kapott választ.
A közlemény szerint Navracsics Tibor a napokban ismételten levélben fordul a francia miniszterhez.
Felidézték, hogy a KIM nemzetközi magánjogi főosztálya - mint a jogellenes gyermekelvitelről szóló Hágai Egyezmény Központi Hatósága - már tavaly július 5-étől folytat eljárási cselekményeket az ügyben, de a francia központi hatóság ügyintézése nem igazodik más európai központi hatóságok gyors működéséhez.
Február 7-én Kiszely Katalin, a KIM EU és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkára is levélben kérte André Gariazzónak, a francia igazságügyi minisztérium általános államtitkárának és Marie Derain gyermekjogi biztosnak a segítségét - tették hozzá.
Morvai Krisztinának a magyar hatóságokat bíráló kijelentésére utalva a KIM leszögezte: "a hatalmi ágak szétválasztására és a bírói függetlenség intézményére tekintettel a magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter más hatalmi ágazathoz tartozó szervezetet, így a bíróságot sem utasíthatja semmilyen eljárásra, így joghatóságának megállapítására sem."
A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerdán az MTI érdeklődésére azt közölte, a bíróságnak először arról kell döntenie, hogy eljárhat-e egyáltalán az adott ügyben. A közlemény szerint a házasság felbontása miatt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon indult polgári perben a bíróság elnöke a felperes kérelmére rendelte el a soronkívüliséget. Azaz mindent megtett annak érdekében, hogy az ügyet minél hamarabb el lehessen bírálni.
Hangsúlyozták, a bíróságot kötik azok az eljárásjogi rendelkezések is, amelyek értelmében be kell szereznie a joghatóság tekintetében korábban keletkezett határozatokat. Hozzátették: ennek érdekében a bíróság felhívta a felperest, hogy csatolja az iratokhoz a magyar bíróság joghatóságának megállapításáról szóló, a beadványában hivatkozott nemzetközi eljárásban keletkezett okiratot.
A bíróság jelenleg a felperes ezen hiánypótlására vár, mivel anélkül nem hozhat döntést a joghatóság ügyében - közölték.