tárgyalnia kell a következő amerikai kormánnyal, és fontolóra kell vennie több amerikai termék vásárlását is.

Christine Lagarde a Financial Timesnak adott, pénteken megjelent interjúban kifejtette:

ha Európa „elkeseredett kereskedelmi háborúskodásba” kezd Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban hivatalba lépő kormányával, az gyorsan eszkalálódna, és a világgazdaság egészének növekedését is lassítaná.

Lagarde felidézte, hogy Trump a kínai importra 60 százalékos, a világ többi részéről érkező behozatalra 10-20 százalékos vámokat helyezett kilátásba.

Az EKB elnöke a megválasztott amerikai elnök által említett 10-20 százalékos vámsávra utalva kijelentette: ha valaki konkrét vámszint helyett sávokat jelöl ki, az tárgyalási készségre utal.

Európa felajánlhatja bizonyos amerikai termékek vásárlását, és jelezheti az új amerikai kormánynak, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni – mondta a valutauniós központi bank vezetője.

Christine Lagarde szerint ez jobb forgatókönyv, mint az „adok-kapok” alapú puszta megtorlás, amely senkinek nem áll érdekében. Hozzátette: Európa felajánlhatja a tárgyalások mellett azt is, hogy még több cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államoktól, és számos olyan hadiipari termékcsoport is van, amelyet Európa nem tud előállítani. Lagarde szerint ezeket a hadiipari termékeket EU-szintű egyeztetéssel vásárolhatnák meg Amerikától az uniós tagországok.

Az EKB elnöke szerint a Kínából és az Európából Amerikába érkező importra kilátásba helyezett:

Az érintett kínai termékek egyes esetekben ugyanis nyilvánvalóan veszítenek versenyképességükből az amerikai piacon, így exportőreik megpróbálnak majd máshol piaci lehetőségeket keresni, és egyértelmű, hogy ez az alternatív piac Európa, a világ harmadik legnagyobb gazdasági övezete is lehet - fogalmazott az euróövezeti jegybank elnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy a védővámok alkalmazása helyett Európa számára vonzóbb a Kínával folytatandó szabadkereskedelem, abban az esetben, ha ez viszonos és mindkét fél számára előnyös.

Egy friss szakértői tanulmány szerint ugyanakkor csak a brit gazdaságnak több tízmilliárd font exportveszteséget okozhatnak a Trump által kilátásba helyezett vámok.

A Sussexi Egyetem kereskedelempolitikai kutatóműhelyének (CITP) szimulációs forgatókönyve olyan helyzetet vázol fel, amelyben az Egyesült Államok 20 százalékos vámot vet ki minden importtermékre, és külön 60 százalékos büntetővámmal sújtja a Kínából érkező behozatalt.

A CITP modellszámításai szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén a teljes brit export éves értéke 22 milliárd fonttal (csaknem 11 ezer milliárd forinttal) zuhanna. Ez 2,6 százalékos exportkiesést jelentene, és a kiviteli veszteség elérné az éves brit hazai össztermék (GDP) 0,8 százalékát.

A CITP elemzői hangsúlyozták, hogy az átlagon belül rendkívül nagy eltérések lehetségesek: számításaik szerint a brit halászati szektor exportja például 21,5 százalékkal, a finomított nyersolajszármazékoké 20,9 százalékkal, a bányászati ágazaté 20,4 százalékkal zuhanna, ha a következő amerikai kormányzat maradéktalanul bevezetné a Trump által kilátásba helyezett vámokat.

Fotó: Reuters / File photo / Jana Rodenbusch - Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke