Fábián Barbara közölte, hogy a március közepéig látható tárlat anyagát a Herendi Porcelánmúzeum gyűjteményéből válogatták, és egyetlen stílusirányzatra, a szecesszióra fókuszál.
Herend a 19. század világkiállításain alapozta meg hírnevét, és az arisztokrácia elismerései, s megrendelései tették világhírűvé. A kézzel készült remekművek elnyerték az eleganciára különösen fogékony főúri családok bizalmát is. A fényűzés, a kor lakberendezése, a kastélyok – majd később a polgári otthonok – díszítő, majd használati kelléke lett a herendi.
A közel két évszázados manufaktúrában készülő porcelánok küllemére természetesen hatott az aktuális korstílus, így a 20. század fordulóján a szecesszió is. Az akkor megosztó és nem kellőképpen értékelt stílus, a manufaktúra akkori tulajdonosát, az alapító unokáját, Farkasházy Jenőt világlátott és művészileg érzékeny emberként jelentősen befolyásolta. A termékfejlesztés során pedig a mai napig elő-előkerülnek e korszak stílusára utaló remekművek és darabok.
A magyar szecesszió egyik legszebb építészeti példájának tartott, Magyar Ede tervezte Reök-palotában nyíló tárlat anyaga válogatás a századfordulón készült műtárgyakból, kísérleti darabokból, mázkísérletek közül. A kiállításon bemutatott csaknem félszáz műtárgy között feltűnnek a szecessziós motívumok felhasználásával készült későbbi remekek és a stílusirányzathoz visszanyúló mai tervek is. A tárlatról nem hiányozhat egy herendivel terített asztal sem, amely porcelánjain stilizált magyar népi díszítés látható, különleges, máz alatti technológiával.