Bérkompenzációra számíthatnak novemberben azok a tanárok, akiknek fizetése csökkent pótlékok kiesése miatt - mondta el a Rádió Orientnek nyilatkozva Sipos Imre. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár szerint a köznevelés megújításával a szülők, gyerekek és a pedagógustársadalom is jól jár, a média viszont túlságosan negatív képet fest a közoktatás változásáról. Ha voltak is gondok, azokat a szakterület igyekezett megoldani, a rendszer megfelelően működik – jelentette ki a szakpolitikus.

Bár kisebb-nagyobb nehézségekkel indult a tanítás, a tanévkezdésre ez általában is jellemző, ráadásul a közoktatás új háttérintézményei, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vagy a Kello tankönyvforgalmazó is most vizsgáztak először - jegyezte meg Sipos a beszélgetés elején. A helyettes államtitkár szerint a tankönyvcsomagok kiosztásában a Kello Kft. teljesítette a fő célt: a megadott határidőre megérkeztek a könyvek, az pedig a korábbi rendszerben is előfordult, hogy egy-egy csomag összeállítása hibás vagy hiányos volt. „A problémák egy részét helyi szinten is lehet kezelni. Az új rendszerben 1,3 millió gyerek ellátásáról, névre szóló csomagokról beszélünk, melyek természetéből fakad az esetleges hibás összeállítás” – magyarázta a vendég – az új szisztémában viszont országosan átlátható lesz a tankönyvellátás'.

A KLIK működését ugyanakkor már a kezdetekben érték kritikák, az Emberi Erőforrás Minisztériuma pedig viszonylag hamar miniszteri biztost nevezett ki az intézmény fölé: Sipos Imre szerint erre azért volt szükség, mert a köznevelés megújítása új szakaszba lépett, a miniszteri biztos feladata az informatikai rendszerek kiépítése, hogy gyorsabbá és pontosabbá váljon a szervezet működése, az ütemezett feladatok végrehajtása.

A Rádió Orient műsorában Sipos Imre hangsúlyozta, a köznevelési rendszer sokkal jobban működik, mint ahogy azt a médiában mutatják . „Voltak nehézségek, de mindig vannak kisebb problémák a tanévkezdéskor. Az új tanév lényegében zökkenőmentesen indult el” – vélekedett a köznevelésért felelős helyettes államtitkár.

A kötelező délután 4-ig tartó foglalkozások bevezetését Sipos Imre az új köznevelési törvény leginkább félreértett pontjának tartja - szerinte ugyanis a diák, a szülők és a társadalom közös érdeke, hogy a gyerekek ne az utcán töltsék idejüket. A délutáni foglalkozások mellett az általános iskolások házi feladataikat is elkészíthetik, felkészülhetnek a következő tanítási napra. „Tény, hogy ha iskolán kívüli foglalkozásra menne a gyerek, vagy a szülő inkább hazavinné a diákot, ezt kérnie kell. Ebből azonban nincsenek problémák, az igazgató a szülővel egyeztetve a gyerek javára hoz döntést, és semmiképpen nem áll a családi döntések útjába” – magyarázta a helyettes államtitkár, aki szerint az ezzel ellentétes példák jórészt az intézményvezetők túlbuzgóságának tudhatóak be.

A béremelés tekintetében a politikus szerint senki sem vitatja a pozitív változásokat, hiszen a kötelező bérelemek szempontjából 34 százalékos átlagos emelésről van szó, ami a tanárok túlnyomó többségénél jelentkezik is. A helyettes államtitkár kifejtette: mindössze 1 százalékukról mondható el, hogy a pótlékok, juttatások kiesése miatt fizetésük stagnált vagy nem érte el a korábbi szintet; erről éppen most tárgyalnak a KLIK-kel, s novemberben ezek a pedagógusok is szeptemberig visszamenően megkapják kompenzált bérüket. A politikus szerint az elkövetkező években tovább nő a pedagógusok bére, ami 2017-ben éri majd el az ígért teljes értéket.

A hírek szóltak az iskolai technikai dolgozók (konyhások, portások, takarítók) szeptemberi bércsökkenéséről is - Sipos Imre ezt sajnálatosnak tartja, de szerinte nem az iskolák, hanem külsős cégek alkalmazottairól van ez esetben szó, nem pedig a kormányzati felelősségéről. A helyettes államtitkár ezzel együtt ígéretet tett rá, hogy rendezni próbálják a technikai személyzet bérviszonyait is.

A helyettes államtitkár úgy látja, az új foglalkoztatási szabályozás nem jelent pluszterhet a tanároknak: 'a pedagógusok a korábbi rendszerben is ennyi időt töltöttek az oktatási intézményekben, új foglalkoztatási rendelet pedig mindössze láthatóvá tette a munkakörükhöz tartozó feladatokat is”. Az új munkarendben a 22-26 közé esik a nevelési és oktatási tevékenységre fordítandó órák száma, a maradékot egyéb feladatokkal, például felkészüléssel, dolgozatok javításával, nevelőtestületi értekezletekkel stb. tölthetik ki a tanárok. Hozzátette, a terhek egyenlő elosztása, a kollégák egyenletes terhelése az intézményvezetés feladata és felelőssége lesz.

A pedagógusi bértábláról szólva a Rádió Orient vendége kiemelte, a szakmában dolgozóknak most nem kell új vizsgákat tenniük. „mindenki hozta a végzettségét és korábbi munkaviszonyát a pedagógus 1 kategóriába - innen indul el a minősítés és feljebblépés”.

A köznevelési törvény változása minden pedagógus számára kötelezően előírta a Nemzeti Pedagógus Karba való belépést. A kollégák közül sokan kifogásolták a rendelkezést, és a szervezet kialakítatlanságára és a tagság feltételeinek ismeretlenségére hivatkoztak. Sipos Imre elmondta, a szervezet a pedagógusok széles bázisán alapuló szakmai érdekvédelmi szervezet, ahol szakmai tagozatok keretében zajlik a munka. Megjegyezte, hogy a Magyar Közlöny július 6-ikai számában jelent meg a Karra vonatkozó szabályozás, amelyből minden fontos kérdésre választ kapnak a pedagógusok. A Nemzeti Pedagógus Kar független szervezet lesz – hangsúlyozta a helyettes államtitkár hozzátéve: bár minden tanár taggá válik, arról, hogy miként vesz részt a testület szakmai munkájában, mindenki maga dönthet.