Miközben az ország több határmenti térségében is komolyan profitálnak a forint gyengüléséből, a drága euróból, Békésben egyelőre kevésbé érezhető ilyen folyamat - írja a Békés Megyei Hírlap.

A Csaba Centerben egyelőre nem tapasztalták, hogy a forint gyengülése növelte volna a külföldről érkező vásárlók számát — mondta a lapnak Hrabovszki György. A Csaba Center igazgatója ugyanakkor kiemelte, a belföldi keresletnek egyáltalán nem tesz jót a folyamat, hiszen a devizahiteleseknek nagyobb összegeket kell a törlesztésre fordítaniuk.

Az erős forint korábban jelentős mértékben fellendítette a belső fogyasztást, ám most ennek az ellenkezője figyelhető meg — folytatta az igazgató. Hrabovszki György elmondta, minden évben több olyan időszak akad, amikor megélénkül a külföldi vendégforgalom. Ez például karácsony táján vagy az idegenforgalmi főszezonban figyelhető meg főként.

A nyári hónapokban ezt erősen ellensúlyozza, hogy sokan a helyi vásárlók közül nyaralni mennek vagy az utazásra spórolnak — ecsetelte a Csaba Center igazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy hasonló roham a megyében nem várható, mint például a szlovák-magyar határnál, hiszen Romániában nem euróban kapják a fizetésüket, így a határ túl oldalán élők természetes módon kevésbé árfolyamérzékenyek, mint Szlovákiában.

A gyengülő forint némileg erősíti a Romániába irányuló exportot, ugrásszerű változásról azonban nincs szó — tudta meg a lap dr. Orosz Tivadartól. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara békéscsabai székhelyű magyar-román tagozatának elnöke általánosságban úgy fogalmazott, a két ország gazdasági kapcsolatai stabilak, a kereskedelmi forgalom a gazdasági krízis éveiben is folyamatosan bővült.

A forint az utóbbi időben nagyobb mértékben gyengült, mint a lei, ami a kivitel kisebb arányú növekedéséhez vezethet. Éves szinten egyébként hétmilliárd forint az export-import hazánk és Románia között, s a kivitel közel kétszerese a behozatalnak. Mint megtudtuk, a termékszerkezet átalakult. A magyar export nagy részét ugyan továbbra is gépipari és élelmiszeripari termékek adják, ugyanakkor a nyersanyagok és vegyi anyagok egyre inkább teret hódítanak.

Dr. Orosz Tivadar leszögezte, mivel jelentősebb gazdasági növekedés egyik államban sem várható a következő egy évben, a kereskedelem területén inkább stagnálásra lehet számítani.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy pénzügyi ciklus (2007-2013) gyakorlatilag lezárul az unióban, most egy átmeneti időszak következik. A 2014-2020 közötti EU-s költségvetési ciklus első támogatási forrásaihoz később, várhatóan 2015 nyarán jutunk hozzá, és az emiatt késlekedő beruházások gazdasági-növekedési, foglalkoztatás-bővítő hatása később fog érvényesülni.

Gyula ugyan határ menti város, de az idelátogató turisták mintegy 90 százaléka belföldről érkezik. 2012-ben a vendégéjszakák számát tekintve a gyulai kereskedelmi szálláshelyeken 32 ezer 703 külföldi vendégéjszaka realizálódott. A megkérdezett szállodák nem tapasztaltak változást a külföldi turisták költekezésével kapcsolatban. Minden szállodában lehet euróval fizetni, illetve eurós árakon kínálják csomagjaikat a külföldi vendégeknek. Az eurós fizetés azonban nem jellemző. A vendégek ott váltják be valutájukat, ahol több forintot kapnak érte. Nem mutatható ki, hogy az „árfolyamnyereségüket” hol és mire költik el.

Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország pr-vezetője arról tájékoztatta a lapot, hogy Békés megyében lévő áruházaik forgalma kis mértékben erősödött az utóbbi időben, valóban megnövekedett a külföldi rendszámú autók száma, de semmi esetre sem neveznék ezt a változást jelentősnek. Fehér István, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője kérdésünkre kiemelte, legutóbb két évvel ezelőtt tapasztaltak bevásárló-turizmus jelenséget, jelenleg azonban még nem érzékelnek ilyen hatásokat Békés megyei áruházaikban.