Balassagyarmat azt kéri a kormánytól, hogy a 2020-ig rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat ne csak felzárkóztatásra fordítsák, hanem olyan területekre és településekre, ésszerű, gazdaságos projektekre is, ahol azok a lehető legjobban hasznosulnak - hangsúlyozták a Nógrád megyei város vezetői kedden sajtótájékoztatón, ismertetve azt a 22 milliárd forintos fejlesztési tervet, amelyet a következő években szeretnének megvalósítani.

Balla Mihály (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, Nógrád megye fejlesztési kormánybiztosa elmondta: a megye hat városában folytat fejlesztési tárgyalásokat, és Balassagyarmat élen jár a tervek elkészítésében. A gazdasági területeken túl minden olyan fejlesztést megfogalmaztak, amelyek komfortosabbá teszik az itt élők életét, beleértve például a gazdasági létesítmények jobb megközelíthetőségét is - tette hozzá.

Csach Gábor (Fidesz-KDNP) alpolgármester azt mondta: képviselőjükön keresztül azt kérik Orbán Viktor kormányfőtől, hogy a fejlesztési forrásokat ne csak az egyébként a régiót jellemző felzárkóztatásra fordítsák, mert annak megtérülése "mindig kockázatos", hanem a fejlődő, potenciállal rendelkező térségek fejlesztésére is. Ismertetése szerint a legfrissebb, 27 határ menti kistérséget összehasonlító, és azokat négy csoportba soroló gazdasági elemzés alapján 2012-ben a győri, dunakeszi, szentendrei után a második csoportba - a nyugati kistérségek mellé - egyedül a balassagyarmati került be a keleti országrészből. Egyértelmű gazdasági mutatók jelzik, hogy itt elindult valami, nagyon fontos, hogy ez a munka folytatódjon - tette hozzá.

Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP), Balassagyarmat polgármestere közölte, hogy az elmúlt ciklusban több mint 10 milliárd forint érkezett a városba. A 67 pontból álló fejlesztési tervből a városvezető prioritásként emelte ki a munkahelyeket érintő beruházásokat, így új iparterületek kialakítását, az azokhoz vezető utak kiépítését, a várost elkerülő tehermentesítő út építésének folytatását.

A tervek között említette egy színházterem megépítését is, amiről még 1914-ben hozott döntést az akkori városvezetés, de azóta sem valósult meg. Felsorolása szerint a balassagyarmati, nagyrészt a területi operatív program forrásainak segítségével megvalósítani kívánt elképzelések között van többek között a természetvédelmi területek, az Ipoly-holtág fejlesztése, kerékpárút és új sportcsarnok építése, a strandfürdő és a mozi felújítása éppúgy, mint a szociális városrehabilitáció.