RÓMAI GRAFFITIK -Nyomdagép híján az ókori rómaik számára hirdetőfelületként az épületek falai szolgáltak.

Minden város főterén állt egy gazdag díszítéssel ellátott fal, az ún. album, melyet mésszel fehérre festettek. Erre a felületre írták vörös vagy fekete festékkel az összes hivatalos közleményt.

A hirdetmények rongálása súlyos büntetést vont maga után. A forgalmas utcák falai magánhirdetéseknek adtak helyet. Ide “plakátolták” ki a cirkuszi játékok és színházi előadások időpontjait, de itt hirdettek a könyvárusok és a városi méltóságokra pályázó jelöltek is.

Pompeiben több feliratot is találtak, amelyek az amfiteátrumi játékok reklámjai voltak. Ugyanitt számtalan olyan cégérre is bukkantak, amelyek a látványosan hirdették, hogy az utcában bordélyház működik. A bordélyok falán pedig egyértelmű festmények kínálták a lányok szolgáltatásait, melyekre rábökve a kuncsaft választhatott, mihez is van kedve aznap.

Róma házainak falai is tele voltak hasonló hirdetményekkel. A hirdetések készítői vörös vagy fekete betűkkel festették fel a hirdetményt. A régieket általában nem meszelték le, csak rájuk festették az újakat.

A feliratfestők remekül megéltek, ugyanis a köztársaságkori Rómában évente tartottak választásokat. Ilyenkor a feliratfestők éjszaka dolgoztak, így reggelre mindig meglepetés volt az új mázolmány.

A folyamatos választásoknak köszönhetően a legnagyobb mennyiségben éppen a választási hirdetések szerepelnek a falfeliratokon. Csak Pompeiben 1800 hirdetést találtak.

RÓMAI MAGÁNHIRDETÉSEK
Természetesen az egyszerű polgárok is hirdettek. Például a fentebb már említett albumon helyet kaphattak háztulajdonosok hirdetései, akik üres lakásokat, üzlethelyiségeket kínáltak.

Marketing szempontból nagyon ügyesek voltak a kocsmák, boltok tulajdonosai is. Például egy kereskedő a saját készítésű halmártását címkés korsókban hozta forgalomba úgy, hogy minden korsóba beleégette a saját nevét és a gyártmány minőségét.

Nagyon ötletesek a kocsmák cégérei is. Például nem egy helyen versikében foglalták össze az üzlet kínálatát. Egy antipoliszi fogadó például így reklámozta magát: Utas, megállj, kerülj beljebb, idebent mindent megtudsz az érctábláról. Az érctábla bizonyára a részletes árjegyzék volt.

Pompeiben is találtak egy kültéri hirdetést, melynek szövege így szólt: “Vándor, haladjál innét a tizenkettedik toronyig, ott Sarinus bormérése van. Látogassad meg! Üdv veled!” És íme, egy ötletes reklámszlogen a 3. századból:

A nálunk fogyasztott bor forróbbá teszi a szerelmet.

Ráadásul ez lehetett a történelem első világító reklámtranszparense is, ugyanis olajmécses világította meg a feliratot.

Pompei “gyorsétterem

AZ ELSŐ RÓMAI ÚJSÁG

Talán nem meglepő, hogy az első újságot is a rómaiak adták ki. Az Acta Diurna naprakész információkkal látta el a város, később pedig a birodalom lakosságát.

Az első lapszámok i.e. 130 körül készültek, és a fórumon, piacon, fürdőkben lévő oszlopokra vésték őket. Kezdetben komoly híreket adtak tudtul, mint például a bírósági eljárások eredményei.

Később bővült a tartalom és helyet kaptak benne a hadjáratok eredményei, a gabona ára, születési és halálozási hírek, a gladiátor játékok időpontja majd eredményei is.

Míg az első idők lapszámait kőoszlopokra vésték, az i.e. 1. század folyamán már papiruszra írták, és azt függesztették ki. Mivel a papirusz nem egy tartós anyag, sajnos egyetlen lapszám sem maradt ránk, csak gyér töredékek maradtak fenn, nagyrészt Suetonius császári életrajzaiból, Cicero és ifjabb Plinius leveleiből.

A Rómán kívül élő gazdagok gyakran írástudókat küldtek a városba, hogy azok lemásolják számukra az Acta Diurna friss híreit, majd a kiváló római postaszolgálattal el is küldették maguknak.

Ugyanígy jártak el a tartományok kormányzói is, mert képben akartak lenni azzal kapcsolatban, hogy mi történik az örök városban. Az Acta Diurna egészen 330-ig megjelent, amikor is Konstantin császár áthelyeztette a székhelyét Konstantinápolyba.

Róma bukása után a marketing is hanyatlásnak indult, az önellátó gazdálkodás évszázadaiban erre nem volt szükség. Később pedig az analfabetizmus óriási aránya lehetetlenné tette, hogy a kereskedők feliratokon hirdessék az áruikat.

Ha tetszett a cikk, ossza meg kedvenc Facebook csoportjában, vagy saját oldalán!

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE

"ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!"

FACEBOOK oldalaink:

CSOPORT: https://www.facebook.com/groups/infonograd
MEGYEI HÍROLDAL: https://www.facebook.com/infonograd
ORSZÁGOS HÍROLDAL: https://www.facebook.com/InfoNograd.kozosseg

WEBOLDAL: https://www.infonograd.hu

TikTok: https://www.tiktok.com/@infonograd

Insta: https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .