Kövér László erről szerdán Balassagyarmaton beszélt, ahol 95 éve a balassagyarmatiak fegyvert fogtak az ott állomásozó cseh katonák ellen, és a megszállók kiűzésével elérték, hogy a város Magyarország része maradhatott.
A házelnök kiemelte, "1920-ban hazánk kegyetlen ajánlatot kapott: ha lemondunk történelmi országunkról, visszakapjuk az 1526-tól nem létező önállóságunkat". A második "ajánlat" 1947-48-ban érkezett: "miután lemondtak a történelmi országról, a magyarok mondjanak le nemzetükről is. Cserébe megmarad államunk, ami, igaz szocialista lesz, de akár a tábor legvidámabb barakkja is lehet".
A felsorolást folytatva Kövér László azt mondta, a harmadik, immár udvarias ajánlat 1989-ben jött, ám ennek célja csak fokozatosan bontakozott ki: "Miután a magyarok lemondtak országukról, nemzetükről, mondjunk le az államunkról is. Ezért cserébe tagok lehetünk egy olyan fogyasztói közösségben, amelyben nem szabad hinni sem istenben, sem nemzetben, sem családban".
Kövér László rámutatott, 2010-ben a magyarság úgy döntött, ezt az ajánlatot nem fogadja el. Értékelése szerint a magyar állampolgárok ugyanazt a választ adták, mint a balassagyarmati polgárok 1919. január 29-én: megvédik Magyarországot, megvédik a hazájukat. Hozzátette: a választók azzal bízták meg az Országgyűlést, hogy építse meg azt az államot, amely megvédi, és többé sohasem hagyja cserben a magyar nemzetet. Továbbá olyan felelős kormányzást vártak, amely nem a külföldi érdekeket képviseli Magyarországon, hanem a magyar érdekeket védi a nagyvilágban - hangsúlyozta.
A házelnök kifejtette: azért fogadta el az Országgyűlés Magyarország új alaptörvényét, hogy legyen alkotmányos kerete a magyar állam újjáépítésének és a magyar nemzet megerősítésének. Hozzátette: azért kell olyan gazdaságpolitika, amelynek célja az értékteremtő munka megbecsülése, hogy a magyar emberek által megtermelt érték Magyarországon maradhasson.
Ezért védjük meg a magyar földet, hogy "a magyar gazdák urai lehessenek saját életüknek, s folytatunk olyan családpolitikát, amely a magyarságot az összetartozásban gyarapítja" - mondta a több száz ünneplő előtt Kövér László.
A házelnök név szerint is megemlékezett a Civitas Fortissima tíz halálos áldozatáról, a "sors teremtette hősökről".
Az Ipoly parti város temetőjében szerdán az 1919-es hősök sírjánál, a MÁV épületén, valamint a városháza épületénél elhelyezett emléktáblánál is koszorúztak. A városháza dísztermében Civitas Fortissima történelmi vetélkedőt tartottak iskolásoknak, a Madách Filmszínházban Matúz Gábor A legbátrabb város című filmjét vetítették. Az önkormányzat ünnepi képviselő-testületi ülést tartott, Szabó Géza kórházigazgató díszpolgári címet, a Balassagyarmatért Baráti Kör Pro Urbe díjat vehetett át.
Balassagyarmat 1919 elején két hete állt megszállás alatt, amikor január 29-én hajnalban a gyarmatiak megtámadták a cseh katonákat elszállásoló laktanyát. Az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság hadserege azért állomásozott a városban, mert az Aszód-Balassagyarmat-Ipolytarnóc-Losonc vasútvonalat akarta elfoglalni, hogy még délebbre tolja Csehszlovákia határait. A Vizy Zsigmond százados katonáihoz csatlakozó balassagyarmati polgárok, vasutasok és diákok elérték, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradt. A városvédő harcban tíz ember vesztette életét. Az Országgyűlés a helytállásért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb város címet adományozta a városnak.

MTI-fotó: Komka Péter