már maga az emberiség is mesterséges eredetű rádiójel kibocsátónak számít.

Nyitóképünk:Science Photo Library

Elsőként Guglielmo Marconi, Nobel-díjas olasz fizikus és feltaláló mutatta be 1901-ben a rádióhullámok vezeték nélkül való sugárzási és vételi lehetőségét. Tudománytörténeti érdekesség, hogy a világhírű feltaláló Nikola Tesla, - akinek Marconi volt az asszisztense-, plagizálás miatt beperelte munkatársát, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága pedig hivatalosan is Teslát nyilvánította a rádió feltalálójának.

Marconi, aki elsőként mutatta be a vezeték nélküli rádióadás lehetőségét Forrás: Wkimedia Commons / Smithsonian Institute

A rádiózás az 1920-as évektől indult el világhódító diadalútjára. Az 1930-as évek végére a fejlett országokban a háztartások túlnyomó többsége már rendelkezett rádiókészülékkel, a rádiózás pedig a tengerhajózásban, a hadseregekben és a repülésben is általánossá vált, még a második világháború kitörése előtt. 1945 után pedig megszületett az asztrofizika új tudományága, a rádiócsillagászat is.

A Maffei 2 galaxis. A matematikai logika alapján nyüzsöghetnek a magasan fejlett technikai civilizációk az univerzumban Forrás: NASA/JPL-CalTech

A felfoghatatlan galaktikus távolságok és az űr mélyébe tartó rádiójelek
A feltételezett földönkívüli technikai civilizációkkal való kapcsolatfelvétel azonban nemcsak aktív módon, vagyis egy-egy ígéretesnek tűnő terület felé küldött célzott rádióadásokkal történhet, hiszen - elviekben – ezek a távoli civilizációk szintén foghatják a Földről ím már egy évszázada sugárzott nagy tömegű rádiójeleket.

A vákuumbeli fénysebesség az egyik legalapvetőbb fizikai állandó.

Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége egész pontosan 299 792 458 méter/sec, vagyis kereken 300 ezer kilométer/másodperc, minden vonatkoztatási rendszerben.

Albert Einstein alkotta meg a speciális és az általános relativitáselméletet, illetve a téridő fogalmát Forrás:Popper Foto/Getty Images

Mivel a rádiójelek is elektromágneses hullámok, könnyű kiszámítani, hogy mekkora utat futhattak be eddig az egy évszázada útnak indult első jelek. Emberi dimenzióban ez szinte felfoghatatlanul nagy távolságnak számít, de kozmikus léptékkel mérve, már merőben más a helyzet.

A csillagászati távolságok kifejezéséhez használatos a fényév, ami azt a távolságot jelöli, amit a fénysugár egy esztendő alatt megtesz.

Tágabb galaktikus otthonunk, amelynek a Naprendszer és így a Föld is tagja, a 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer átmérője csaknem százezer, egész pontosan 97 800 fényév.

A galaxisunkon belül elméletileg feltételezett tízezer és a földihez hasonló, vagy annál magasabban fejlett technikai civilizációval való kapcsolatfelvétel lehetőségét,igencsak kijózanítónak tűnnek az esélyek.

Azzal kapcsolatban hogy ezen bánkódnunk kell-e, vagy éppen ellenkezőleg, örülnünk, erősen megoszlanak a vélemények.

Stephen Hawking szerint súlyos fenyegetést jelenthetnek az emberiségre a nálunk fejlettebb földönkívüli civilizációk Forrás: Heavy.com

A 20. század egyik legjelentősebb elméleti fizikusa, Stephen Hawking szörnyű fenyegetésnek vélte azt a lehetőséget az emberiség számára, ha egy tőlünk magasabban fejlett civilizáció ránk találna, de ugyanerre a következtetésre jutott a földönkívüli fejlett élet lehetőségét kutató SETI program egyik vezető tudósa, Andrew Siemion is.

Szerintük az idegenek egyáltalán nem az E.T.-hez hasonló jóságos lények, hanem végső soron az emberiség pusztulását is okozható hódító kozmikus civilizációk. Hogy igazuk van-e ebben, vagy pedig nem, a jövő fontos és izgalmas kérdése.

Az Arecibo Obszervatórium rádióteleszkóp antennája, amellyel elsőként küldtek célzott adást a világűrbe Forrás: Wkimedia Commons / Alessandro Cai/ Oliver Zena

SALGÓTARJÁNIAK ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYEIEK KÖZÖSSÉGE 😃 ADJUNK minél többet, minél TÖBBEKNEK!
CSOPORT: https://www.facebook.com/groups/infonograd
HÍROLDAL: https://www.infonograd.hu
TikTok: https://www.tiktok.com/@infonograd
Insta: https://www.instagram.com/infonograd_hiroldal
. . . . . . . . . . . . . . . . . .