Ez nem könnyű, hiszen az osztályok többségében eltérő hátterű és képességű gyerekekkel kell a lehető legjobb eredményeket elérni. A fenntartó KLIK ezért olyan, a pedagógusok együttműködésén alapuló módszerek elterjesztését támogatja, amelyek alkalmazása segít megteremteni a különböző hátterű diákok együttnevelésének feltételeit – tájékoztatta rádiónkat a szervezet.

A hazai iskolák osztályközösségeinek többsége számos szempontból is heterogén képet mutat. Gyakran jelentős különbségek vannak a gyerekek között, amelyek a családi hátterükből, eltérő neveltetésükből és a tanulási képességeik különbözőségeikből fakadnak. Az egy vagy több területen is tehetséges diákok mellett megtalálhatóak a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási vagy magatartási zavarokkal küzdő és a sajátos nevelési igényű fiatalok is. A KLIK kiemelt célja, hogy ők valamennyien lehetőséget kapjanak képességeik kibontakoztatására és versenyképes tudás birtokában fejezhessék be tanulmányaikat.

Ennek érdekében a pedagógusoknak is meg kellett újulniuk és szemléletmódot váltani. Az egész nevelési-oktatási folyamatot egy komplex egységként kell kezelni, amelynek minden eleme hatással lehet az összes többire. Nem elegendő a gyerekek teljesítményét egyénenként és tantárgyanként értékelni, hanem valamennyi iskolai tevékenységüket és az őket körülvevő közeget is figyelembe kell venni. Ezek alapján dolgozhatók ki azok a pedagógiai módszerek, amelyek a legjobban szolgálják a gyerekek érdekeit és ösztönzik a fejlődésüket. Az egyik első szükséges lépés a pedagógusok közötti együttműködés erősítése, hogy céljaikat és tevékenységeiket képesek legyenek összhangba hozni.

Erre már számos pozitív példa található országszerte, többek között a KLIK „Köznevelés az iskolában" című európai uniós projektjében kiválasztott mentoráló intézmények között. Ezek az iskolák olyan mintaértékű pedagógiai gyakorlatokkal rendelkeznek, amelyeket régóta eredményesen alkalmaznak. A mentoráló intézményi cím elnyerése pedig megteremtette a feltételeit annak, hogy az összegyűlt tudást és tapasztalatot megosszák más intézményekkel és az ott dolgozó kollégákkal. A hospitálásokon és műhelymunkákon elsajátítható jó gyakorlatok között számos példa található az oktatás-nevelési folyamat szereplőinek együttműködésére építő, egyedülálló pedagógiai módszerekre is.

A Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium Dornyay Béla Tagiskolájában a tantestület tagjai egymástól tanulva találták meg azokat a módszereket, amelyekkel a vegyes összetételű, sok hátrányos helyzetű gyereket is nevelő intézményben is eredményeket lehet elérni. Az integráció egyik pillére a kéttanáros modell. Alsó tagozatban még egy tanító, napköziben és felső tagozatban pedig fejlesztő- vagy gyógypedagógus segít be az órai munkában. Így szélesebb tér kínálkozik a tehetségfejlesztésre és szükség esetén a felzárkóztatásra is.

Az iskolai nevelési célokat szolgálja a mozgás- és drámapedagógia, amit a sikereket látva felmenő rendszerben újabb és újabb osztályokban vezetnek be. A gyerekek ugyanis élvezik és szeretik a foglalkozásokat, amik ráadásul jó hatással is vannak rájuk. Hasonló eredményeket lehet elérni az informatikai eszközökkel. A tanulói laptopok alkalmazásával például le lehet kötni még a nehezen kezelhető, magatartási problémákkal küzdő fiatalokat is. Az eszközök emellett lehetővé teszik a differenciált óravezetést, vagyis hogy a különböző képességű diákok különféle nehézségű feladatokat kapjanak. Így a tehetségek is fejleszthetők és a lassabban haladók sem maradnak le véglegesen.

A Dornyay tagiskola sajátossága szociálpedagógus szakember alkalmazása. A szaktanároknál szabadabb időkerettel gazdálkodva lehetősége van egyénileg foglalkozni a gyerekekkel és szülőkkel egyaránt. Szabadidős programokat, rendhagyó osztályfőnöki órákat tart és sokat beszélget a gyerekekkel, ezáltal kialakítva a bizalmi viszonyt. Szükség esetén tud segíteni a tantermi konfliktusok megoldásában, kiegészítve a szaktanárok munkáját.