Hírek
2024. Október 02. 16:58, szerda |
Helyi
Forrás: 24/web/zsuffa csaba
Egyre sósabb a Balaton vize
Az édesvizek sótartalmának növekedése, úgynevezett szalinizációja világjelenség, amely a 21. század első évtizedeiben került az érdeklődés homlokterébe.
Elsődleges kiváltó oka a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, a műtrágyahasználat és a tájhasználat változása.
Az urbanizáció, a kommunális és ipari szennyvízkibocsátás, beépített, lefedett terület növekedése a vízgyűjtőterületen szignifikánsan növeli az iontranszportot, többek között az építési anyagok korróziója, az utak sózása és a szennyvízkibocsátás következtében. A fokozódó szalinizáció hatásait a klímaváltozás tovább erősít.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság a közelmúltban átfogóan vizsgálta a Balaton kémiai viszonyainak 130 éven átívelő változásait – írja a BLKI.
Az adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a tó vizének sótartalma a 19. század végétől a 20. század közepéig nem változott, ezt követően azonban az utóbbi 50 évben tartós és napjainkig tartó növekedés indult meg.
Az összes ionkoncentráció a tó egész területén a történeti háttérnek tekinthető 450 mg/l értékről napjainkra 620–690 mg/l körülire nőtt. A vizsgálat alapján a Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, de ma már édes-sós, átmeneti vizű. Az élővizek sótartalma széles tartományban helyezkedik el, az erdélyi Szent Anna-tóban az összes ionkoncentráció mindössze 10 mg/l, a Fertőben 1500–2000 mg/l, a Velencei-tóban 3000 mg/l a tengerekben pedig 35000 mg/l körüli.
Az Északi-féltekén megfigyelt, általános trenddel ellentétben a Balatonban nem a kloridion-növekedés volt a szalinizáció fő oka. Az anionok közül a hidrogén-karbonát és a szulfátion emelkedése is meghaladta a kloridionét, a kationok közül pedig a magnéziumion-koncentráció növekedése a nátriumionét. A tó vizének összetételét alapvetően meghatározó nyolc fő ion közül egyedül a kalciumion-koncentráció nem emelkedett, mert a Balatonban jelentős mértékű mészkőkiválás következik be.
Az eltérő vízjárású évek között a mészkőkiválás mértékében nagy különbségek voltak, a legkisebb érték 25 ezer tonna/év, a maximum pedig 125 ezer tonna/év volt, átlagosan pedig 75 ezer tonna/évnek adódott. Az algák és a vízinövények fotoszintézise nyaranta jelentős úgynevezett biogén-mészkőkiválást okoz, azonban az így kivált kalcium-karbonát ősszel visszaoldódik.
Figyelembe véve azt, hogy az utóbbi évtizedekben a fagyos napok számának csökkenése ellenére a kloridion-koncentráció töretlenül növekedett a tóban, annak forrását sem az utak sózásában kell keresnünk, hanem elsősorban az urbanizációban (a tisztított – szerencsére foszforban szegény – szennyvizekben, illetve a beépített, lefedett terület növekedésében). A Balaton esetében kimutatták, hogy a beépített terület részaránya az 1927-es 1,6%-os értékről napjainkra 6,0%-ra nőtt.
Az élővilág is átalakulhat
A Balaton sótartalmának növekedése a klímaváltozással is összefügg, hiszen amíg korábban ilyen nem fordult elő az ezredfordulót követően, napjainkig kilenc alkalommal volt a tó éves vízmérlege negatív, azaz a hozzáfolyás és a csapadék nem fedezte a párolgást. A jelenség szükségszerűen növelte a víz tartózkodási idejét a tóban, ami az oldott sók töménységének növekedését eredményezte.
A sótartalom emelkedése a tó ökológiai rendszerére is hat, ami azonban néhány korai kezdeményezést kivéve eddig nem képezte vizsgálatok tárgyát. Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, fél évszázad múlva a Balaton sótartalma megközelíti az 1000 mg/l értéket, ami a tavi élővilág jelentős megváltozását okozhatja.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Július 24. 07:25, csütörtök | Helyi
95 907-en nyertek felvételt a magyar felsőoktatásba
Az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije az idei, 95 907-en nyertek felvételt a sikeres, megújult magyar felsőoktatásba
2025. Június 30. 21:39, hétfő | Helyi
A Társadalom Csendes Összeomlása, Amiről Senki Se Beszél
Emlékszel, hogy alig pár éve még azzal riogatták az embereket, hogy túlnépesedik a Föld és nem lesz mit ennünk? Nyilván azóta még több ember él a Földön, mégis megváltozott valami.
2025. Június 20. 10:10, péntek | Helyi
Dargay Attila - 98 éve született
1927. június 20-án született és 2009 október 20-án hunyt el Dargay Attila magyar rajzfilmrendező, képregényrajzoló. Tisztelgés Dargay Attila és Nepp József munkássága előtt.
2025. Május 24. 07:28, szombat | Helyi
Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó változás
Jövőre változás jön: ki örülhet neki, ki kevésbé. A jövő évi állami költségvetést megalapozó törvényjavaslat több, az özvegyi nyugdíjra vonatkozó változást