Városlista
2026. június 18, csütörtök - Levente

Hírek

2023. Szeptember 29. 09:02, péntek | Külföld
Forrás: index/parameter/vezess/zsuffa

1990 10. 30. - A FRANCIA és BRIT alagútépítők TALÁLKOZTAK a La Manche csatorna alatt, a vasúti alagút építése során

1990 10. 30. - A FRANCIA és BRIT alagútépítők TALÁLKOZTAK a La Manche csatorna alatt, a vasúti alagút építése során

Alagút köti össze Angliát és Franciaországot. Az 51,5 kilométeres Csatorna-alagút a világ leghosszabb tenger alatti vasúti alagútja,

amelyen 35 perc alatt el lehet jutni egyik országból a másikba. Angliában Folkestone, Franciaoszágban Coquelles mellett van bejárata. A vonatokon háromféle szerelvény van, amelyek autókat, buszokat vagy kamionokat szállítanak.

Már a tizenkilencedik században felmerült, hogy Angliát és Franciaországot alagúttal kellene összekötni és a francia Aimé Thomé de Gamond az 1830-as években el is végezte a Calais és Dover között húzódó alagúttal kapcsolatos geológiai és hidrográfiai vizsgálatokat.

Hosszú évtizedekig nem történt semmi, majd 1881-ben mindkét irányból kiástak egy-egy, nagyjából másfél kilométer hosszú alagutat. Egy évvel később azonban a britek nemzetbiztonsági aggályaik miatt kiszálltak a projektből.

A brit és a francia kormány 1955-ben ismét elindította a projektet, elvégezték a szükséges geológiai vizsgálatokat, és 1974-ben belevágtak az építkezésbe, de a britek 1975-ben ismét kiszálltak.

A brit kormány nem akarta finanszírozni az építkezést, ugyanakkor nem ellenezték, hogy magántőke bevonásával megépülhessen az alagút.

1981-ben Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Francois Mitterand francia államfő egy munkacsoportot bízott meg a privát pénzből megvalósított projekt beindításával, és 1985 áprilisában formálisan is meghívták az érdeklődő cégeket.

Brit részről két bank és öt építőipari cég, francia oldalról három bank és öt építőcég csatlakozott a Channel Tunnel Group/France–Manche (CTG/F–M) néven bejegyzett alagútépítő csoporthoz.

A befektetők eredetileg úgy gondolták, hogy 2600 millió font fedezi a költségeiket, de végül - 1985-ös áron számolva - 4650 millió fontba került az építkezés. 2007-es árfolyamon, az inflációt is figyelembe véve mindez 10153 millió brit fonttal egyenlő.

Az építkezést 1988-ban kezdték, és volt olyan időszak, amikor tizenötezer munkás dolgozott az alagútnál.

1990 október 30-án már egy öt centiméter átmérőjű lyuk kötötte össze a szervízalagút francia és brit szakaszát. 1990 december 1-én áttörték a két országot elválasztó vékony falat, és négy évvel később, 1994 május 6-án II. Erzsébet királynő és Francois Mitterand hivatalosan is megnyitotta az alagutat.

Ezek érdekelhetnek még

2026. Június 17. 14:00, szerda | Külföld

Szerbia és a Mol aláírta a NIS irányításáról szóló részvényesi megállapodást

Aláírták a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) irányításáról szóló részvényesi megállapodást a szerb kormány és a Mol képviselői - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) kedden.

2026. Június 16. 11:00, kedd | Külföld

Kallas: az amerikai-iráni megállapodás első lépés a Hormuzi-szoros megnyitása felé

Az Európai Unió üdvözli az Egyesült Államok és Irán között bejelentett megállapodást, amely első lépést jelenthet a Hormuzi-szoros megnyitása és a közel-keleti konfliktus lezárása felé

2026. Június 15. 16:00, hétfő | Külföld

Német nagykövet: Németország Európa legerősebb hagyományos hadseregét építi

Németország Európa legerősebb hagyományos hadseregét építi, és \"jóval\" a 2035-ös határidő előtt teljesíti a GDP 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-elvárást

2026. Június 15. 11:00, hétfő | Külföld

Ukrajnai háború - Kreml: Trump közölte Putyinnal, hogy a harcok beszüntetése érdekében kész hatni az EU-ra és Kijevre

Donald Trump amerikai elnök közölte orosz hivatali partnerével, hogy a harcok beszüntetése érdekében kész befolyást gyakorolni mind az európai országokra, mind Ukrajnára