A halálbüntetésnek nincs visszatartó ereje - mondta az InfoRádió által felkeresett kriminológus. A megkérdezett politikai elemzők a radikális jobboldal témájának tartják a halálbüntetés visszaállítását, azonban szerintük a kormány ezt nem lépi meg.

A halálbüntetésnek nincs visszatartó ereje - mondta az InfoRádió által felkeresett kriminológus. Hozzátette: a halálbüntetés ellen szól, az élet feltétlen tisztelete, illetve hogy még ma is előfordulhat tévedés egy büntetőeljárás során.

Az egyén nem ölhet és a közösség sem ölhet - foglalta össze az élet feltétlen tiszteletére vonatkozó, a halálbüntetés ellen felhozott érvét Németh Zsolt kriminológus, nyugalmazott rendőr ezredes. 'Nagyon régi a vita, egyet biztosan tudunk, hogy visszatartó ereje nincsen. Közismert adoma, hogy amikor a középkorban akasztották föl a zsebtolvajokat a város főterén, miközben a nép önfeledten bámulta a másik ember halálát, aközben a zsebtolvajok dolgoztak és a bámészkodók zsebéből kilopták a pénzt.'

Németh Zsolt hozzátette, hogy bár már nagyon fejlett technikával végzik a bizonyítási eljárásokat, még ma is előfordulhat, hogy tévedés történik. Sőt, szándékosan is torzulhat az eljárás, amit az is alátámaszt, hogy néhány hete az amerikai igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda elismerte, hogy 2000 előtt az FBI-laboratórium haj-összehasonlító egységének csaknem minden kutatója hibásan tanúskodott - a vád javára - a bűnperek vádlottjai elleni bizonyítékokról. Ez az amerikai Büntető Védőügyvédek Nemzeti Egyesülete és az Ártatlanság Projekt által eddig felülvizsgáltatott 268 per több mint 95 százalékára igaz.

A kriminológia egyébként nem is hisz az elrettentésben - tette hozzá Németh Zsolt.'A bűnelkövetők, amikor cselekszenek, soha nem gondolnak arra, hogy ezért büntetés lesz. Vagy ha át is fut az agyukon, az messze van, az kibírhatónak tűnik. Sokkal fontosabb, amit éppen el akar érni. Elrettentés nincsen. És hadd mondjam hozzá, hogy ha elrettenteni akarunk és azért büntetünk meg valakit, pláne, ha elvesszük az életét, akkor rendkívül lesilányítjuk az emberi élet értékét.' Az emberi méltóság bármiféle csorbítása nagyon súlyos következményekkel jár a közösségre nézve, még akkor is, ha átmenetileg hasznosnak gondoljuk, hogy a gonosztevő ne éljen tovább - fogalmazott Németh Zsolt.

Politikai elemzők a radikális jobboldal témájának tartják a halálbüntetés visszaállítását. Azonban szerintük a kormány ezt nem lépi meg.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint a miniszterelnök mérsékeltebb formában nyilvánul meg a Jobbik témáiban. Nagy Attila Tibor elmondta: ehhez tartozik a halálbüntetés visszaállításának belengetése is. 'A Fidesz folytatja azt a korábbi politikáját, hogy a Jobbik témáiban igyekszik megnyilvánulni, csak - hite szerint - mérsékeltebben, ezzel próbálja kifogni a szelet a radikális jobboldal vitorlájából. Ez eddig nem nagyon vált be, mert bár ezt a Fidesz évek óta alkalmazza, a Jobbik mégis erősödik. Nem ezen múlik a Jobbik erősödése.' A politikai elemző azonban felvetette azt is, hogy mi történik, ha a választók egy csoportja tetteket is várna. 'Mennyire elégíti ki a halálbüntetés magyarországi híveit ez a miniszterelnöki nyilatkozat, ha azt tapasztalnák, hogy nem történik semmi?'

Lánczi Tamás, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója arról beszélt, hogy miközben a nyugat-európai elit halálbüntetés ellenes, a kelet és dél-európai polgárok támogatnák a visszaállítását. 'A választók részéről van egy nyomás, ezért a radikális pártok előszeretettel szerepeltetik a programjukban a halálbüntetés tilalmának eltörlését.'

A politikai elemző viszont már közös európai témának tartja a bevándorlást, amelyről a kormány nemzeti konzultációt hirdetett meg. 'Egyértelmű, hogy a bevándorlás mára az európai belpolitikában egy megkerülhetetlen kérdés lett, minden politikai erőnek viszonyulnia kell hozzá, és nem nagyon térhetnek ki az európai választók véleménye elől a pártok. Az európai választók többnyire inkább szigorítanának, az elitek pedig kevésbé, tehát ebben hasonlít a halálbüntetés és a bevándorlás témája.'

A kormány tizenkét kérdést tesz fel a bevándorláshoz, megélhetési bevándorláshoz, illetve részben a terrorizmushoz kapcsolódó nemzeti konzultációban.