Meghatározó a járműipar, ugyanakkor más ágazatok is kezdenek mellé felzárkózni. Megyei lebontásban azt láthattuk, Tolna és Nógrád volt a növekedésben a fekete bárány.
Az előzetes adatoknak megfelelően júniusban 11,3 százalékkal bővült a magyar ipari termelés. Ez havi szinten 1,8 százalékos bővülést jelentett, amihez minden bizonnyal a májusi enyhe, 0,6 százalékos visszaesés is hozzájárulhatott alacsony bázisként.
Összességében az első félévben a friss adattal kiegészítve 9,4 százalékkal nőtt hazánkban az ipari termelés volumene, míg az értékesítés 7,5-lel tudott bővülni. Utóbbin belül jól látszik az exporttevékenység meghatározó szerepe, hiszen hat hónap alatt az előző év azonos időszakához mérten 12,2 százalékos növekedés volt. Ezzel szemben a belföldre "csak" 1 százalékkal sikerült több terméket értékesíteni, mint egy évvel korábban. Utóbbi kapcsán azonban érdemes megnézni a havi lebontású számokat is, hiszen azok gyorsuló ütemű növekedésről árulkodnak - júniusban már 8,4 százalék volt annak mértéke a korábbi 4,6 és 3,7 után.
A bővülés szerkezete egyébként alapvetően mit sem változott, hiszen az eddigi húzóágazat, a járműipar továbbra is meghatározó. Az első félévében 15 százalékkal növekedett a termelés (júniusban 11,9 százalékos pluszt közölt a KSH). Emellé ugyanakkor féléves viszonylatban "betársult" még a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása ágazat 19 százalékot tudott nővekeni, és ami külön örömteli változás, hogy a júniusi 20,5 százalékos növekedéssel együtt az első hat hónapban 16,5 százalékos pluszt tud felmutatni a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása. Bár az ágazatban a következő időszakban minden bizonnyal újabb visszaesésre számíthatunk a komáromi Nokia-gyár teljes bezárása miatt.
Ha még jobban lebontva vizsgáljuk az egyes területeket, akkor a bruttó termelés a vasúti, kötöttpályás járműgyártásnál 61,2 százalékkal bővült, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás esetében növekedett leginkább júniusban, 54 százalékkal a szénbányászat 53 százalékos pluszt tud felmutatni.
A legnagyobb visszaesés az elektronikai alkatrész gyártásához kötődik, 33 százalékos, illetve a gőzellátás, légkondicionálásnál 26,2 százalékos a mínusz.
Egy pillantást a végén érdemes vetni az ipari termelés megyék szerinti lebontására is, hiszen az országos 11,8 százalékos növekedéshez júniusban Tolna és Nógrád megye nem tudott hozzájárulni. Előbbi esetben ugyanis 8,2, utóbbinál pedig 0,4 százalékos volt a zsugorodás mértéke előző év azonos időszakához képest.
Ez azonban nem jelentette akadályát annak, hogy első féléves összesítésben megmaradjon a növekedés, mégha annak mértéke igen elenyésző is Tolna megye esetében. Itt ugyanis az első hat hónapban 0,6 százalékos növekedést regisztrált a KSH, ám még ennél is kevesebbet Jász-Nagykun-Szolnok esetében, ahol egy kvázi stagnálással felérő 0,1 százalékos pluszra futotta.
Az élen egyébként nem túl nagy meglepetésre Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megye áll 26,1, illetve 16,7 százalékos 2013 azonos időszakához képest regisztrált első féléve bővüléssel.

Forrás: mfor.hu