Hírek
2015. Április 28. 05:00, kedd |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Feltérképezték a gyapjas mamut génállományát
A gyapjas mamutokról összegyűjtött eddigi legteljesebb genetikai információ betekintést enged pusztulásukba, felfedve, hogy mielőtt utolsó, súlyosan beltenyészetes csoportjuk megadta volna magát sorsának egy jeges-tengeri szigeten, két populációs összeomlást szenvedtek el.
A kutatók feltárták a jégkorszak emblematikus elefántrokonainak első két teljes génállományát, amely arról árulkodik, hogy az állatok a genetikai sokféleség széles körű veszteségével szembesültek 4000 évvel ezelőtti kipusztulásuk előtt. A kutatásról a Current Biology folyóirat számolt be.
A jó állapotú örökítőanyag két mamuttól származik: egy 45 ezer éves szibériai borjútetemtől és a félreeső Wrangel-szigeten 4300 éve élt, utolsó elszigetelt populáció egyik tagjának őrlőfogából. Eme utóbbinál kimutatták a beltenyészet jeleit.
„A Wrangel-szigetről - a világon az utolsó életben maradt gyapjasmamut-populáció otthona - származott egyed jóval alacsonyabb genetikai variációt mutatott az ősibb rokonéhoz mérten” - mondja Love Dalén, a Svéd Természettudományi Múzeum genetikusa. Hozzátette, ennek oka, hogy a Wrangel-szigeti egyed genomjában jóval nagyobb számú a variáció nélküli szakasz, ez pedig tipikus mintázat egy nagyon apró populációnál, ahol a párosodások nagy része távoli rokonok között esik meg.
A termetileg körülbelül modern elefántot idéző, de hosszú barna szőrű és kolosszális agyarú gyapjas mamut először 700 ezer éve jelent meg Szibériában, majd elterjedt Észak-Eurázsiában és Észak-Amerikában. Máig vita tárgyát képezi, hogy kihalását a melegedő éghajlat vagy az emberi vadászok váltották-e ki.
Eleftheria Palkopoulou, a Harvard genetikusa kifejtette, a genomok alapján két nagyobb populációs összeomláson estek át az állatok: az egyik 280 ezer éve következett be, ebből a populáció felépült, a második 12 ezer éve, a jégkorszak vége felé jelentkezett, ebből már nem tudtak kilábalni. A második összeomlás után a becslések szerint 300-1000 állat maradt életben.
A kis Wrangel-szigeti populáció mintegy 6000 éven át maradt fenn, miután a kontinensen minden mamut kihalt. A beltenyészet valószínűleg károsan hatott a populáció életképességére és végezetül hozzájárult eltűnéséhez - mondja Dalén.
A kutatók megjegyzik, a genomok segíthetnek azoknak a kutatóknak, akik klónozással szeretnék életre kelteni a mamutot, az embriót pedig egy elefánttehénbe ültetnék be. Palkopoulou szerint mielőtt szemügyre vennék, hogy a közeljövőben kivitelezhető-e eme eljárás, bizonyos etikai kérdéseket is fontolóra kell venni, többek között azt, mennyi mamut tudna fenntartani egy életképes populációt, illetve, az erőforrásokat nem az élő fajokra és élőhelyük megőrzésére kellene-e inkább fordítani?
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld
20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz
Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.
2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld
1,7 százalékkal nőtt a GDP
A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.
2024. Április 30. 08:30, kedd | Belföld
MÁV-Volán: május 1-jén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok
Május elsején a vonatok az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek, másnap már a megszokott munkanapi menetrend érvényes - tudatta a MÁV Zrt. kedden az MTI-vel.
2024. Április 30. 08:28, kedd | Belföld
Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja
A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn Szolnokon.