Városlista
2019. május 23, csütörtök - Dezső

Hírek

2011. Július 16. 07:17, szombat | Belföld
Forrás: OrientPress

Végéhez ért a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés

Végéhez ért a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés

Végéhez ért a tavaly október 4-ei kolontári vörösiszap-tragédia utáni kormányzati újjáépítés.

A katasztrófa által érintett három településen (Kolontáron, Devecserben, Somlóvásárhelyen) és környezetükben a mai nappal, a soha nem látott összefogásnak köszönhetően immár rehabilitált természeti és építészeti környezet fogadja az idelátogatókat. A kormány által vállalt újjáépítés és kártalanítás a kitűzött határidőre megvalósult, a kormány új lakóházakat épített vagy vásárolt minden, az otthonát elveszített károsultnak. A helyreállításra, újjáépítésre az állam eddig több mint 30 milliárd forintot fordított - írja közleményében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A térségben visszatér az élet a normális kerékvágásba, de a munkagépek nem állnak le, a településeken a közeljövőben a lelki és gazdasági megújulást ösztönző közösségi beruházások indulnak.

Magyarország eddigi történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt 2010. október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójának gátja átszakadt, és a kizúduló 1,6 millió köbméter folyékony vörösiszap elöntötte a környező településeket. A tragédiának 10 halottja van, és több mint 300 család veszítette el az otthonát, a települések komoly kárt szenvedtek, jelentős mezőgazdasági és környezeti kár keletkezett három településen. E világviszonylatban is példa nélkül álló katasztrófahelyzet rendkívüli kihívás elé állította a kormányt és a lakosságot.

A kormány 2010. október 6-án veszélyhelyzetet hirdetett ki, amelyet később meghosszabbított, Veszprém megyére vonatkozóan ez év június végéig volt érvényben. A katasztrófát követően közvetlenül az emberi életek mentése, az emberek biztonságba helyezése volt a legsürgetőbb feladat, ezt követte a települések biztonságának garantálása, a gátak megerősítése. Három hónapon belül kiépültek a települések védelmét szolgáló ideiglenes védművek és befejeződött a teljes körű védelmet biztosító létesítmények megépítése. A biztonságot növeli a Kolontár közvetlen közelében a katasztrófát követően megépített 1-es védőgát, más néven a kolontári gát is.

Senki nem maradt otthon nélkül

A sérült tározóból kiömlő egymillió köbmétert meghaladó vörösiszap 363 ingatlant rongált meg jelentősen, ebből a legtöbb lakóház. A legnagyobb ingatlankár Devecserben volt. A sérült ingatlanok nagy részét, 306 db-ot el kellett bontani. A lakóházak pótlására a kormány választási lehetőséget kínált fel a károsultaknak: dönthettek új lakás építése, használt lakás vásárlása, a károsodott ingatlan helyreállítása, illetve készpénzes támogatás mellett.

A károsultak döntésének megfelelően 112 új lakóház épült fel állami támogatással (Kolontáron 21 db, Devecserben 89 db, Somlóvásárhelyen 1 db, továbbá Márkó településen szintén 1 db ház építését rögzítették szerződésben). Az elöntött és bontásra ítélt házak helyett Devecserben és Kolontáron is egy-egy újonnan épített lakóparkba költözhetnek a károsultak. A kolontári 21 házas lakóparkban a házak birtokbaadási eljárása befejeződött, a lakók nagy része már beköltözött. A devecseri, 87 házból álló lakóparkban az utolsó épületet augusztus elején adják át. Használt ingatlan vásárlása mellett 125 család döntött (ezt 1,4 milliárd forint értékű kormányzati támogatás fedezi). Közülük több mint a fele, 66 esetben úgy döntöttek a károsultak, hogy nem hagyják el a környéket és az érintett három település valamelyikén választottak használt ingatlant, 23-an pedig a közeli Ajkára költöztek. 79 károsult pénzbeli kártalanítás mellett döntött (ez közel 1 milliárd forintos összeg, ennek 32 százalékát fizették ki), a kártalanítás még hátralévő összegét várhatóan megkapják. A károsult családok közül számos, mint bármely más család Magyarországon, hiteleket vett fel, kölcsönöket törlesztett, teljesítette vállalt kötelezettségeit a pénzintézetek felé a katasztrófa bekövetkezése előtt is. Az érintett ingatlanok egyharmadát - szám szerint 108-at - terhelte a zálogjog valamely fajtája, elidegenítési és terhelési tilalom, vagy éppen végrehajtási jog. Ezen terhek jogosultjainak többsége valamely pénzintézet volt. A pénzintézetek megpróbáltak valamilyen módon könnyíteni a károsultakon a katasztrófa után, így négy érintett bank 3-6 hónap időtartamú fizetési haladék biztosításával nyújtott segítséget.

Az idő előrehaladtával a károsult családok lakhatási feltételei is megteremtődtek, amelynek elengedhetetlen feltétele volt a pénzintézetek együttműködése is, hiszen a károsult ingatlanok tehermentesítése az ingatlanok tulajdonosainak kötelezettsége, amely csak a teher jogosultjának (bank) hozzájárulásával lehetséges. Néhány pénzügyi vállalkozás ezen felül a fennálló tartozások teljes egészét is elengedte.

A folyamat még nem fejeződött be, jelenleg még 31 károsult család fennálló terheinek átjegyzését kell megoldani a vásárolt vagy új építésű ingatlanokra, mivel csak ezek rendezése után lehet a földhivatalnál a károsultak tulajdonjogát bejegyeztetni.

Teljes kártalanításban részesültek a károsultak

A kormány a lakhatás biztosítása mellett vállalta azt is, hogy június 30-ig mindenkit kártalanít, biztosítja a katasztrófában kárt szenvedett családok ingóságainak pótlását is. A bútorok pótlására 125 károsulttal írták alá a szerződést, a károsultak a Magyar Bútor és Faipari Szövetség bútoraiból választhattak egymillió forintos értékhatárig. A haszonállatokat, kerteket, be nem takarított terményeket érintően 171 károsulttal kötöttek szerződést. A ruhaneműkben és a megsemmisült élelmiszerekben esett károk enyhítését célzó szerződések is elkészültek, ily módon összesen 213 károsultat kártalanítanak. A gépjárműveket érintően 71 szerződés köttetett. A kárt szenvedett vállalkozások közül 120 jelentett be kárigényt, nekik az összeg egy részét már kifizették. A pénz többi részének kifizetése ezután fog megtörténni, mivel szükség volt a támogatási program az Európai Unió részéről történő jóváhagyására.

Magyar Kármentő Alap és jótékony célú felajánlások

A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot és az ezt támogató vállalkozásokra is érvényessé tette az adományokra vonatkozó adókedvezményét illetve a magánszemélyek idéntől személyi jövedelemadójuk 1 százalékát felajánlhatják az alap javára is. Az alapban csaknem 2 milliárd forint gyűlt össze, ennek nagy részét, mintegy 1,5 milliárd forintot a három érintett település között osztották fel. A helyi önkormányzatok a fejlesztési-beruházási koncepcióikban megjelölt célokra eddig összesen 458 millió forintos támogatást kaptak: Devecsernek 301 millió, Kolontárnak 145 millió, Somlóvásárhelynek 12 millió forintot ítélt meg a Kármentő Bizottság, melyből 214 millió forintot el is utaltak. Támogatták többek között a veszteséget szenvedett vállalkozásokat, hozzájárultak az átmenetileg albérletbe kényszerült károsultak albérleti díjához, az új rendőrőrs felépüléséhez, továbbá - a települések szükségleteinek megfelelően - orvosi rendelő, szolgálati lakások, iskolai sportpálya, sportöltöző, focipálya épül.

Devecserben a vörösiszap által megrongált régi posta és rendőrőrs helyett új épült. A katasztrófa egyéves évfordulójára Kolontáron emlékhelyet, Devecserben pedig emlékparkot avatnak, ezzel is emlékezve Magyarország történetének legnagyobb kárt okozó ipari és ökológiai katasztrófájára.

A katasztrófa egyik legnagyobb természeti kockázatát - azt, hogy a lúgos vörösiszap-szennyezés veszélyeztesse a Dunát - sikerült megakadályozni. Az iszapömlés után az élővizek szennyeződésének csökkentése érdekében a vízügyi szervek azonnal a mederduzzasztást végeztek a Marcalon, és különböző megoldásokkal közömbösítették a lúgos elegyet.

A Marcal folyót folyamatosan kotorják, de a szakemberek komplex folyómeder-rekonstrukciót javasolnak a biodiverzitás újrateremtéséhez. A Marcal folyó teljes megtisztítása őszre fejeződhet be. A vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségben nemcsak a folyóvizek ellenőrzése folyamatos, hanem az ivóvízé is. Az ivóvíz egyáltalán nem szennyeződött, az egész térségben a katasztrófa első napjától biztonságosan fogyasztható.

Kül- és belterületek, mezőgazdasági területek

A vörösiszap által okozott károk helyreállítása érdekében teljes körű tájrehabilitáció zajlik. A települések belterületén, a lakosság közvetlen környezetében befejeződött a kármentesítés, a külterületek mentesítése még folyamatosan zajlik Kamond, Kisberzseny, Tüskevár, Somlójenő településeken.

A bontási munkálatok befejezésével a 21 utcában lebontott házak helyét tóval parkosított zöldterület veszi át és további fejlesztések is várhatók. Ezt segíti elő, hogy az Országgyűlés június 27-én elfogadta azt az országgyűlési határozatot, amely a devecseri kistérséget támogatáspolitikai szempontból a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolja.

A belterületekről július 12-ig 329.652 köbméter szennyezett hulladékot szállítottak el (ebből 125.929 köbméter bontási törmelék). A külterületekről pedig 786.997 köbméter (52.545 teherautónyi) szennyezett hulladékot vittek a kijelölt kazettákba. A lakott területek vörösiszap-mentesítésében több százan vettek részt, és a kitartó munka révén pár héten belül biztosították a belterületek lakhatóságát. Mostanra a mezőgazdasági külterületek mentesítési munkálatai is befejeződtek, elkezdték a kolontári halastó és a Torna-patak kotrását. A devecseri kastélypark helyreállítása őszre fejeződhet be.

Az erősen lúgos, maró hatású anyag körülbelül 4000 hektáron terült szét és 1036 hektár mezőgazdasági területet borított el. A vörösiszap által elöntött termőföldek miatt jelentős a környékbeli gazdák mezőgazdasági kára is. A termelők és feldolgozók egyszeri jövedelempótló állami támogatást kaptak, a mezőgazdasági termelők „de minimis” értékhatárt meghaladó dologi kárigényei jelenleg elbírálás alatt állnak.

Azok a gazdák, akiknek szennyeződött a földje, nyilatkozhattak, hogy a károsodott földjeiket eladják az államnak, vagy elcserélhetik, illetve - ha szeretnék - megtarthatják azt. Eddig összesen 111 fő jelezte földeladási szándékát és jelen állás szerint 32 fő fog csereföldben részesülni. Azok ügye, akik eladnák vagy elcserélnék a földjüket, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez került, velük a szervezet személyesen egyeztetett.

A megtisztított fölterületeken - Szászországgal együttműködve - Magyarország legnagyobb megújuló energiát hasznosító mintarégiója jöhet létre, ahol energiacélú növények termesztése folyik majd az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési programjához kapcsolódva, ezáltal is új munkahelyeket teremtve a térségben.

A MAL Zrt. állami felügyelete: nem ismétlődhet meg a tragédia

A kormánynak azonnali megoldást kellett arra is találnia, hogy a tragédiát okozó vörösiszap-tározó tulajdonosánál, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt-nél elérje a biztonságos működés feltételeit. Közvetlenül a katasztrófa után a magánkézben lévő vállalat tevékenységét a kormány felfüggesztette, majd a biztonságos működés érdekében nyolc nappal a tragédia után állami felügyelet alá helyezte. Az alumíniumgyár nemzetgazdaságilag jelentős gazdasági társaságnak minősül, a térség egyik legnagyobb munkáltatója, a beszállítókkal együtt hatezer embernek ad munkát, így a kormány célja a kezdetektől az volt, hogy a vállalat működjön, termeljen, de mindezt a biztonságnak alárendelve tegye.

Az állami felügyelet vezetésével megbízott Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a cég csökkentse egy esetleges újabb katasztrófa bekövetkeztének humán, illetve ökológiai kockázatát, emellett biztosítsa a folyamatos kárelhárítási és mentesítési munkálatokat.

Az állami felügyelet „nyomásának” köszönhető, hogy a gyárban februárban bevezették a száraztechnológiát. Ennek köszönhetően az alumíniumgyártás során többé nem folyékony, erősen lúgos vörösiszap, hanem szilárd halmazállapotú és nem maró hatású melléktermék jön létre, mint az a legtöbb hasonló európai uniós alumíniumgyár esetén. Ez azt jelenti, hogy többé nem ismétlődhet meg a katasztrófa.

Emellett több milliárd forintos beruházásokat is végrehajtottak az alumíniumgyárban: két biztonsági gátrendszer épült a tározókhoz, lezárták és megerősítették a X-es tározót, és stabilizálták a IX-es tározót, a gátakat mozgásérzékelőkkel látták el, és automatizálták a gyár teljes csurgalékvíz-kezelő rendszerét. Az állami felügyelet elérte céljait, így június 30-ával megszűnt.

Kiemelt vizsgálat zajlik a katasztrófa felelősének kiderítésére

A katasztrófa felelősének kiderítésére kiemelt nyomozás folyik, a Nemzeti Nyomozó Iroda a MAL Zrt-nél négy embert gyanúsított meg eddig, a bíróság a vezetők magánvagyonát zároltatta, jelenleg mindannyian szabadlábon védekeznek. A katasztrófa okozóját a bíróság állapítja meg, eddig még nem született jogerős döntés. A károsultak részéről már több mint 30 per kezdődött, amelyekben a felperesek a MAL Zrt-től anyagi és nem vagyoni káraik miatt összesen több mint hatmilliárd forint kártérítést követelnek.

Megújulnak a katasztrófákkal kapcsolatos szabályozások

A tragédia felhívta a figyelmet a törvényi szabályozás pontatlanságaira is, például arra, hogy a vörösiszap-tározó ellenőrzésére alkalmas hatóságok keze részben meg volt kötve, mert a hatáskör elosztása nem volt egyértelmű. Az Országgyűlés ezért törvényt módosított, így 2010 decemberétől már csak a bányakapitányságok adhatnak ki működési engedélyt az ajkai tározóhoz hasonló tározókra és veszélyes üzemekre, ez erőteljes hatósági, felügyeletet és ellenőrzést biztosít.

OrientPress Hírügynökség

Címkék: vörösiszap

Ezek érdekelhetnek még

2019. Május 23. 07:16, csütörtök | Belföld

Közel 5,4 millió az online vásárlók száma Magyarországon

A felnőtt magyar internetezők 91 százaléka, azaz közel 5,4 millióan legalább egyszer vásároltak az interneten az elmúlt egy évben

2019. Május 23. 07:10, csütörtök | Belföld

Vádat emeltek egy volt rendőr és két társa ellen

Vádat emelt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség egy volt rendőrtiszt és két magánnyomozó ellen, mert utóbbiak nyilvántartási adatokat kértek és kaptak a rendőrtől

2019. Május 23. 07:03, csütörtök | Belföld

Emelkedik a benzin ára pénteken

A Mol 4 forinttal emeli a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát pénteken, a gázolajé nem változik - értesült az MTI szerdán piaci forrásból.

2019. Május 23. 05:01, csütörtök | Belföld

Pap megöléséért már egyszer elítélték a táti plébános támadóját

Hat év fegyházra ítélte egy Komárom-Esztergom megyei település plébánosának támadóját az Esztergomi Járásbíróság szerdán - tudatta a Esztergomi Járási Ügyészség közleményben.